Dobozon nem csökkent a harci kedv

Megye II. osztály: 4. Dobozi SE   15   8   2   5   30–22   26

Az utóbbi másfél év során újból sok jó dologban volt részük a dobozi fociszurkolóknak. A helyi kedvencek szoros küzdelemben szerezték meg a bajnoki címet a harmadik vonalban, így két év után visszatérhettek a megye második vonalába, ahol nem is mellékes szerep jutott számukra. Gyorsan üde színfoltjává váltak a mezőnynek, csapatuk ellen még a legjobbak sem lehettek biztosak a dolgukban. Végül az igen előkelő negyedik helyen kötöttek ki a félszezon zárásakor, ami megsüvegelendő produktum egy újonctól. Barcsay Attila Andrással, az együttes játékos-edzőjével azt boncolgattuk, hogy minek tulajdonítható ez a sikeres szereplés?

Az önök esetében aligha lehet kérdés, hogy elégedettek-e?
Hibátlan tavaszi produkcióval vívtuk ki a feljutást a harmadik vonalból. Mivel a csapatban jelentős változások nem történtek, a felkészülésünk is jól sikerült, ezért az volt terv, hogy ne a kiesés ellen kelljen küzdenünk, hanem bátran célba vehessük a mezőny első felét. Jól kalibráltuk be magunk, a Lökösháza pontlevonása miatt negyedikként fordulunk, amivel teljesítettük az elképzeléseinket. Ezzel együtt maradt bennem némi hiányérzet, és ezt nem álszerénységből mondom.

– Miben maradtak el?
– Helyzetkihasználásban. Nagyon kevés gólt rúgtunk, pedig a lehetőségeink rendszerint megvoltak rá.

Milyen volt a játékosok teljesítménye?
Egyénileg nem kívánok senkit kiemelni, mert ezt az eredmény az egész csapat érte el. Együtt voltunk fent és lent egyaránt. Az előző évhez képest akadtak távozók, akik külföldi munkavállalás, sérülés vagy egyéb okok miatt hagyták el az egyesületet. Visszatért ellenben két „régi motoros”, Váczi Sándor és Huszár Attila, valamint sikerült leigazolnunk Bócsik Gergőt és Kopács Zsoltot, akik maximálisan beilleszkedtek és jó teljesítményt nyújtottak a szezon során.

Az elmúlt hónapokban nyilván jócskán kijutott a pozitív élményekből és talán negatív hozadéka is volt az idénynek…
Mindenképpen örömteli tény, hogy Dobozról senkinek sem sikerült három ponttal távoznia. Örömmel gondolunk vissza az utolsó négy fordulóra, melyet győzelemmel zártunk. Ebből is kiemelkedett a Lökösházán elért sikerünk, amely óriási csapatmunka volt. Sajnos azonban volt egy hozzávetőlegesen egy hónapos mélyrepülésünk is. Ez idő alatt vereséget szenvedtünk az Okány , az Atletico, a Békésszentandrás és a Sarkadkeresztúr ellen. A Csanádapácát ugyan legyőztük, de nyolcvan percen át azon a mérkőzésen is csapnivalóan játszottunk.

Milyen ez a bajnokság szakmai szemmel?
A színvonal közepesnek mondható, nincs viszont verhetetlen csapat. A Békés lépet elő első számú bajnokesélyessé, de a Békésszentandrás és a Lökösháza is hasonló játékerőt képvisel. Azt gondolom, hogy a mi szereplésünk sok csapatot meglepett.

Meddig tart a téli szünet, lesznek-e változások a keretben?
A hathetes alapozó munkát január 24-én kezdjük. Heti három edzéssel, plusz edzőmérkőzésekkel készülünk a tavaszi szezonra. Addig a játékosok különböző teremtornákon próbálják karbantartani az erőállapotukat. Távozási szándékot eddig senki nem jelezett, és érkezőkről sem tudok biztosat mondani. Ha együtt marad a csapat, és a felkészülésünk is jól sikerül a dobozi beton pályán, akkor akár a dobogó sem lesz elérhetetlen számunkra!

B. M.

Házi góllövőlista
A Dobozi SE játékosai 30 alkalommal voltak eredményesek az őszi idény során. Házi gólkirályuk Barcsay Attila András lett 9 találattal, mögötte pedig az alábbi megosztásban termeltek a társak. Szilágyi Tamás 5, Kopács Zsolt 4, Somogyi Károly és Huszár Attila 2-2, Balog Zsolt, Mészáros Zoltán, Szigeti János, Sztojka Norbert, Sztojka Zsolt és Váczi Sándor 1-1 találatig jutott, míg az ellenfelek két öngólt is vétettek a javukra.

Címlapon: A dobozi játékosok lendületből vették az egész őszi idényt. Fotó: Szabó Zsolt

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.