Elfogyott a csapat, a pénz, fogyóban a szurkolók és a levegő is

Tegnap adta hírül honlapján keresztül a női kézilabda NB I-ben szereplő EUbility Group-Békéscsabai Előre NKSE vezetése, hogy megközelítőleg másfél év után elválnak a klub és Skaliczki László edző útjai. Tény, hazánkban megszokott dolog, ha nem fut a szekér, akkor edzőváltás következik, legyen az bármely labdajáték sport.

Csak felületesen ismerem Skaliczki László és az EUbility Group-Békéscsabai Előre NKSE játékosainak viszonyát, ezért még véletlenül sem szeretnék ebben állását foglalni. Az viszont annál fontosabb, hogy az elmúlt év tavaszán nagy csinnadrattával beharangozott és várva várt hír, miszerint 2016 nyarától Skaliczki tanár úr veszi át a csapat irányítását, sok emberben megnyugvását keltett. Aminek több oka is lehetett. Egyrészt a „mi kutyánk kölyke”, hiszen tősgyökeres Békés megyei (újkígyósi) a mester, másrészt élete során sokszor bizonyított már. Az NB I-es szegedi férficsapattól, a sikeres szövetségi kapitányi tevékenységén át, sokat letett az asztalra, mondhatni, nagy tapasztalattal felvértezett edző. Persze, akadtak olyan hangok is, miszerint női gárdával nem sokat dolgozott, nem nagyon szokta a másik nembeli együttesek irányítását.
Az viszont tény, ideérkezése nem hozott átütő változást. A tavalyi bajnokságban csak egy jobb finisnek köszönhetően maradt meg az Előre NKSE elsőosztályú tagsága. Idén pedig valljuk meg, nagyon siralmasan kezdtek a lila-fehérek, a bajnoki rajt óta eltelt hat forduló mérlege: hat vereség. Így az sem véletlen, hogy két fordulóval ezelőtt a vezetőedző már egyszer felajánlotta távozását.
Csakhogy. Mielőtt bárki is elmarasztalná Skaliczki Lászlót: ez a csapat nem az, amelyik néhány évvel ezelőtt még a dobogós helyre pályázott. Még csak nem is az, amelyik az előző szezonban mégis kiharcolta az NB I-ben való maradását.
Valljuk meg, ez a csapat – egy-két játékost leszámítva – nagyon „vacak”. A nyáron ezúttal is többen hátat fordítottak a klubnak, szétszéledtek. Miként gyakran az elmúlt évtizedben. Elég végig nézni a hazai NB I-es mezőnyön, felmérni, kik is igazoltak el az elmúlt nem egészen egy évtized alatt. Ha azokat most összeszednék, akár a dobogóért viaskodó együttest lehetne kiállítani. Ráadásul közöttük számtalan saját nevelésű játékos is fellelhető. A teljesség igénye nélkül: Szekeres Klára, Cifra Anita, Bódi Bernadett, Kovács Anna, Kovacsics Mónika, Dombi Luca, Hajduch Csenge, Kelemen Éva, Barján Bianka, Szabó Valéria, Csáki Viktória. Vagy a legutóbb távozók közül Gávai Szonja, Triffa Ágnes, Terenyi Bianka, Sipeki Flóra, Diószegi Nikolett…
Ugye szép névsor? És megint csak visszatérek oda: nem tudom, milyen volt Skaliczki László és a játékosok viszonya. De egyre inkább arra gondolok a fent látott névsor kapcsán, hogy nem ebben, még csak véletlenül sem szakmai okokban keresendő a lila-fehérek mélyrepülése. Sokkal inkább a klub „megtartó képességében”. Ami megint csak nem szakmai eredetű, s talán még csak nem is morális. Egész egyszerűen a pénz hiányára vezethető vissza. Amiért viszont elsősorban a klub vezetősége marasztalható el.
De hol van a pénz? Ami hosszú évtizedeken át az Előre rendelkezésére állt? No, meg ott van a TAO-lehetőség. Igaz, ezt az utánpótlásra fordíthatja minden egyesület. Amiből (és a kiválogatásból és a szakmai munkából) még néhány éve össze is állt egy magyar bajnoki címet nyert juniorcsapat. És itt újfent megjegyeznem: hol vannak azok a 17-18 évesek, aki aranyérmet nyertek a Győr, a Ferencváros előtt. Ugyanis lassan csak hírmondóban fedezhető fel az Előrében közülük egy-egy. Jó magyar szóhasználattal: „elkótyavetélődött”. Maradt egy rendkívül gyenge állomány, egy-két húzó emberrel, de ez manapság már nagyon kevés az NB I-hez. Márpedig ez az út, a pénznélküliség újra elvezethet a másodosztályig. Ami szurkolói szemmel nézve már elég érdektelen. Mert hol vannak már azok a szép idők, amikor másfél-kétezer drukker űzte-hajtotta a lányokat? Ha így haladunk, nemcsak a csapat, a szakemberek, a szurkolók, hanem a levegő is elfogy a klub körül.

Jávor Péter

2 thoughts on “Elfogyott a csapat, a pénz, fogyóban a szurkolók és a levegő is”

  1. Temető(i) hangulat-sajnos. De mit tesz az Elnökség? Úgy tudom képviselők vannak közöttük…Ha kiesik a csapat, a választók felejtenek???

  2. Kedves Hozzászólók!
    Azt gondolom,hogy jelenlegi igen kedvező gazdasági környezetben /TAO/,sportolhatnak kézilabdázóink!Időben,mikor a kézilabdát a jogi szabályozás a látványsportágak körébe sorolta az egyesületeknek”éber”gazdálkodásra kellett átálniuk.Nyilvánvaló,hogy sportvezetőink ismerik e szleng szó igazi szabályozó tartalmát,mivel nem sokan panaszkodnak egyesületi költségvetésük gazdálkodási, finanszirozási lehetőségeire!
    Főleg egy ilyen átlagkoru sportclubnál,ahol a sportoltatott játékosok75%-a utánpótláskoru,ami azt jelenti,hogy versenyeztetésük a felajánlott társasági adóból finanszirozható – bizonyitott,hogy kiskapuk vannak és nyithatók. Szabó Karcsi és stábja nyilván tisztában volt, van ezzel.Más kérdés,hogy az adózók adják-e a támogatásukat,holott 10%adó jóvá irást is elkönyvelhet magának az adózó…Summa sumárum keresve az okokat inkább arra gondolok,hogy a vezetés mint sok más sportvezető , edző felett sajnos már eljárt az idő.Amikor legutóbb láttam játszani a csapatot a Fradi elleni első félidőt – nem akartam hinni a szememnek.A csapat idegenben erőtől duzzadó szervezett játékot mutatott!Elvileg a szakmai munka akár jónak is minősithető.Persze én hozzá voltam szokva a bátrabb mecscseléshez,de mint tudjuk a sportvitában mindig az edzőnek van igaza!Főleg akkor ha ennek a vitának egyik alanya Skala…Azt gondolom,hogy egy ilyen nagy multu egyesületen segiteni kellene sóvárgás helyett!Megérdemelnék,hisz annyi tehetséget neveltek már ennek az országnak ,csak nézzük végig Jávor Ur felsorolását.Egyáltalán számolta már valaki ezt az értéket,igen a hozzáadott értékről beszélek,amit az egyesület a képzésével hozzáadott!Na és mennyien kimaradtak főleg a régebbiek a 90-es évek nagyjai,akár férfi,akár női oldalról,jut eszembe az egykori remek irányitó Salamon Gabi,vagy a férfi ágon a sokszoros Ujkigyósi gólkirály,aki bárhol játszott mérkőzésenként tiz gól felett lőtt,talán 17 gól volt a csucsa!.Az idő haladása mellett időközben a viharsarokban több sportág is elhaladt a kézisek melett pl. női röplabda, torna stb.akiket fiatal ambiciózus sportemberek irányitanak!Nem meg sértve javaslatommal sportbarátaimat,talán ha a sporvezetésben is az utánpótlás felé fordulna a választói akarat minden bizonnyal döntésük felérne egy jelentős mértékü TAO – val…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.