Elhalasztották a tokiói olimpiát

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) hivatalosan bejelentette: Thomas Bach elnök és Abe Sindzó japán miniszterelnök megállapodott abban, hogy a tokiói olimpiát a jövő évre halasztják és legkésőbb 2021 nyarán kell megrendezni.


A két vezető kedden telefonon egyeztetett egymással és a koronavírus-járvány miatt kialakult kiszámíthatatlan helyzetre hivatkozva, valamint az Egészségügyi Világszervezettől (WHO) kapott legfrissebb tájékoztatásra alapozva foglalt állást a játékok elhalasztása mellett, a sportolók és valamennyi résztvevő egészségének a megőrzése érdekében.
A megbeszélésbe bekapcsolódott Mori Josiro, a szervezőbizottság vezetője, Hasimoto Szeiko olimpiáért felelős miniszter, Koike Juriko, Tokió kormányzója, valamint John Coates, a NOB koordinációs testületének vezetője, Christophe De Kepper főigazgató és Christophe Dubi sportigazgató.
– Arra kértük Bach elnököt, fontolja meg a nagyjából egyéves halasztást, hogy ezzel lehetővé váljon a sportolók számára, hogy a legjobb feltételek között versenyezhessenek, és a nézők számára biztonságos legyen az esemény. Bach elnök azt mondta, százszázalékban egyetért ezzel – tájékoztatta az újságírókat Abe.
A NOB – amely kicsivel később megerősítette ezt – közleményében kiemeli, hogy az olimpiai láng marad Japánban és egyezség született arról is, hogy az elnevezés nem változik, a jövő évi játékoknak is 2020-as olimpiai és paralimpiai játékok lesz a neve.
A XXXII. nyári olimpiát idén július 24. és augusztus 9. között rendezték volna meg. Szakértők szerint a halasztás Japánnak 670 milliárd jenbe (1,9 billió forint) kerül.
A modernkori játékok 124 éves történetében korábban nem volt példa halasztásra. Törlés már volt, mégpedig ötször: az első világháború idején az 1916-os berlini játékok maradtak el, majd a második világháború alatt az 1940-es, eredetileg Tokiónak, majd Helsinkinek ítélt, valamint az 1944-es londoni nyári, továbbá az 1940-es szapporói és az 1944-es Cortina d’Ampezzó-i téli olimpiát nem rendezték meg.

A törlés most nem merült fel, korábbi sajtóinformációk szerint három halasztási forgatókönyv volt, idén őszi, jövő nyári és 2022-es rendezés lehetősége vetődött fel.
Az elmúlt hetekben a kvalifikációs versenyek, Európa- és világbajnokságok sorozatos halasztása után – sportolók, sportszövetségek, politikusok mellett – egyre több olimpiai bizottság jelezte, hogy a halasztás lenne a legjobb megoldás a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben az olimpia esetében is. Kanada vasárnap elsőként jelentette be, hogy ha az eredeti időpontban tartanák meg a játékokat, bojkottálja az eseményt.
A NOB álláspontja a fokozódó nyomás ellenére sokáig az volt, hogy nem kell elhamarkodottan dönteni, májusban is elég lehet határozni az esetleges módosításról, és a japán szervezők is rendszeresen úgy foglaltak állást, hogy tartják magukat az eredeti időponthoz. Thomas Bach ugyanakkor vasárnap már azt mondta, hogy a döntés négy héten belül megszületik, Abe Sindzó pedig erre reagálva hétfőn először beszélt az esetleges halasztásról. Kedden a Reuters brit hírügynökség azt jelezte, hogy napokon belül eldől az olimpia sorsa. Az események felgyorsulásában vélhetően komoly szerepet játszott, hogy az Egyesült Államok Olimpiai és Paralimpiai Bizottsága (USOPC) is jelezte: a halasztást tartja a legjobb megoldásnak. Az Egyesült Államok nemcsak messze a legsikeresebb nemzet a modern olimpiák történetében, de a NOB bevételeinek több mint felét is biztosítja a televíziós jogdíjak és szponzorok révén.