Illusztris vendégek lépnek fel Gyarmaton

Tavaly nyáron emlékezetes meccsel avatták fel Füzesgyarmaton a város szülöttéről, az egykori világbajnokin ezüstérmes labdarúgóról, Lázár Gyuláról elnevezett Városi Sporttelepet. Akkor a névadó imádott klubja, a Ferencváros öregfiúk csapata vendégszerepelt a sárréti településen. Egy év múltán újabb sportcsemegét ígérő eseményt szerveznek a helyiek.

A hagyományokat folytatva, június 14-én ebben az esztendőben is megrendezik a Lázár Gyula-emléktornát, melynek gálamérkőzését a Magyar Öregfiúk Válogatottal vívja a helyi csapat. A gyarmatiak nem csak szervezésből érdemelnek jeles bizonyítványt, de a fejlesztések terén is élen járnak. A nagypályás műfüves pálya megépítését követően, idén az MVH-projekt keretében felújított öltözőt, valamint a TAO-programon belül megépített kiszolgáló helyiséget vehetik hivatalosan is birtokba a labdarúgók.
A 16 órára tervezett avató ünnepséget megtiszteli az MLSZ képviseletében Dunai Antal és Dankó Béla elnökségi tag, természetesen ott lesz az eseményen a térség országgyűlési képviselője, dr. Kovács József, valamint a város polgármestere, Bere Károly is. A ceremóniát követően fórumra invitálják majd a foci szerelmeseit, amelyet Dunai Antallal tartanak.
A gálameccsre 18 órától kerül sor. Olyan egykori többszörös válogatott játékosokat láthatnak élőben a mérkőzésre kilátogató szurkolók, mint Kozma István, Váczi Zoltán, Wukovics László, Rab Tibor, Nagy Antal, Sallai Sándor, Kardos József, Mező József, Madar Csaba, Kiprich József, Nyilas Elek, Mónos Tamás vagy Zámbó Sándor. Ez a névsor szinte biztosan bővül még, hiszen a szervezők további ismert labdarúgókkal állnak tárgyalásban a fellépésüket illetően, de ő kilétük egyelőre hadd maradjon meglepetés.

 

Lázár Gyula

(Füzesgyarmat, 1911. január 24. – Budapest, 1983. február 27.)

lazargyulaMinden idők legkiválóbb fedezetei közé tartozott, világklasszis labdarúgókra jellemző képességekkel rendelkezett. 1930-ban mutatkozott be az Üllői úton, egy Wiener AC elleni 1–0-lás győzelmet hozó találkozón. Többször hívták külföldre játszani, de végig hű maradt a Ferencvároshoz, ahol összesen 511 (!) mérkőzésen szerepelt és 39 gólt szerzett. Ötszörös magyar bajnok, négyszeres Magyar Kupa-győztes, egyszeres KK győztes. 1931 és 1941 között 49 alkalommal szerepelt a válogatottban és egy gólt szerzett. Játszott az 1934-es olaszországi és az 1938-as franciaországi világbajnokságon. Itt az ezüstérmet szerzett csapat tagja.
Károly János után ő is kiérdemelte kulturált, stílusos játékával a „Tanár úr” megtisztelő címet. Ragyogó technikai és taktikai felkészültség, nagy játékintelligencia és áttekintőképesség, gyorsaság és nyugodt, szinte „hűvös” könnyedség jellemezte játékát. Nyúlánk, vékony termetű, szívós, fáradhatatlan és kifogástalanul fejelő játékos volt. Képességeiből semmi sem hiányzott, ami a legnagyobb fedezeteket jellemzi. Illetve… Amilyen csodálatos érzékkel segítette a támadásokat, olyan kevésbé szeretett foglalkozni a védekezéssel. Pedig – ha rászánta magát – bármelyik hazai és külföldi ellenfelét semlegesíteni tudta. A taktikai megkötöttséget, a merev formulákat azonban nem kedvelte.

Az 1938. évi franciaországi világbajnokság résztvevője, annak minden meccsén pályára lépett, így világbajnoki ezüstérmes

Az 1938. évi franciaországi világbajnokság résztvevője, annak minden meccsén pályára lépett, így világbajnoki ezüstérmes

A Ferencváros profinak szerződtette Lázárt, a KAOE (Kereskedők Athlétikai Országos Egyesülete) csatárát. Tizenkilenc évesen mutatkozott be a nagycsapatban a csatársor jobb szélén, majd a későbbiekben került át az igazi posztjára. Hamarosan az új ferencvárosi fedezetsor – Lyka II., Sárosi, Lázár – ünnepelt játékosa és a 100%-os bajnokság idején a gárda meghatározó egyénisége lett.
Az 1943-as év végén, 13 esztendő múltán, több, mint 500 mérkőzéssel a háta mögött vált meg a Ferencvárostól. A másodosztályú Szentlőrinci AC csapatához szerződött, amelyet hozzásegített a feljutáshoz. A háború után még egy szezont a zuglói Herminamezei AC-nál játszott, ahol már edzősködött is, azután abbahagyta a játékot minden idők egyik legjobb magyar futballistája. Később Egyiptomban és Görögországban a Panathinaikosznál is trénerkedett.

Az 1972-es ünnepélyes búcsúztatása. Más kérdés, hogy haláláig hű maradt a Ferencvároshoz

Az 1972-es ünnepélyes búcsúztatása. Más kérdés, hogy haláláig hű maradt a Ferencvároshoz

Lázár Gyula mindig szerény ember volt, soha nem büszkélkedett a sikereivel, így sohasem volt haragosa. Orth után ő volt az egyetlen magyar labdarúgó, akiről a többi játékos hajlandó volt elismerni, hogy nagyon tud. Soha sem szégyellte, ha hibázott, de azzal se dicsekedett, ha jól ment neki a játék. Jó bajtárs, igazi sportember volt! Finom megoldásai mindig nagy sikert arattak… Egyszer megkérdezték tőle, hogy miért nem engedett a csábításnak, miért nem szerződött külföldre a számos kecsegtető ajánlat ellenére sem. Lázár ezt válaszolta: „Nem tudnék élni az Üllői úti pálya nélkül…”
Forrás: tempofradi.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.