Két év, két bajnoki cím, két osztályváltás

Egy évvel ezelőtt a nagyszénási labdarúgók a megye harmadik vonalából léptek egy szintet feljebb bajnokként, idén pedig a II. osztályban is megtették ugyanezt. Mindkét esetben az orosházi szomszédvár elől „halászták el” az aranyérmet, kiélezett, nagy csatában. A versengés jövőre a legmagasabb viharsarki szinten folytatódhat, amennyiben Boér Zsolt alakulata bevállalja a magasabb osztályú szereplést. Hogy miként állnak a kérdéshez, arról is szót ejtettünk a trénerrel, akivel a mögöttünk hagyott bajnoki év legfőbb történéseit tekintettük át.

– Hogyan értékelik csapatuk szereplését az elvárásokhoz viszonyítva?
– Az idei évünk még csodálatosabbra sikerült, mint az előző, hiszen a szezon utolsó mérkőzésén újra felkerült a korona. Kimondhatatlan érzés kétszer egymás után bajnokságot nyerni, ilyen dolgok ritkán adatnak meg egy ember életében, bármilyen osztályban is focizik, edzősködik. Az előzetes elvárás a csapattal szemben elsődlegesen az volt, hogy végezzünk a felsőházban, hiszen nem ismertük a második vonal résztvevőit. Az első öt-hat forduló után látszott, hogy merészebb álmokat is szövögethetünk, ezáltal megcéloztuk a dobogót. A szezon felénél már látszott, hogy három csapat között fog eldőlni a bajnoki cím, és a dobogós helyek sorsa. A 2017-es esztendőnk megismételhetetlen lesz évtizedekig a szénási labdarúgásban, hiszen egész évben veretlenek maradtunk. A rájátszásra fordulva valószínűsíthető volt, hogy újra az utolsó fordulóban fog eldőlni a bajnoki cím sorsa, ahol megint óriásit fociztak a fiúk. Az esélyesebb, sokkal jobb anyagi körülmények között készülő orosháziakat igazi csapatként sikerült magabiztosan legyőzni, mentálisan felülmúlva őket, noha ugyanolyan fiatal átlagéletkorú kezdő tizeneggyel álltunk fel, mint az ellenfelünk.

– Mi volt a szezon legpozitívabb eseménye, meccse és legkellemetlenebb élménye?
– Kezdjük a kellemetlenebb élményekkel. Az őszi mezőkovácsházi, és a tavaszi kétegyházi mérkőzéseken a sok sérült, és munkahelyi elfoglaltság miatt alig tudtunk kiállni. Ezzel már utaltam a keresztszalaggal műtött három játékosunk fél éves hiányára is. Hatfaludy Lacit is reaktiválnunk kellett az előbb említett meccseken, aki első szóra jött és segített. Egyben ezek sorolhatók a pozitív élmények közé is, hiszen az addig kevesebb szerepet kapó játékosok bebizonyították, hogy lehet rájuk számítani. A kétegyházi győzelmünket ezért is tekintem a rövid edzői pályám legnagyobb sikerének. Természetesen az Orosháza felett aratott hazai győzelmeink, az euforikus hangulat, és a kapott gólok nélkül lehozott 90 percek miatt maradnak örök emlékek. A 2016 májusa óta tartó haza veretlenség is óriási fegyvertény. A megyei kupaszereplésünk önmagáért beszél, mivel csak egy hajszál választott el bennünket attól, hogy hat év után újra döntőt játszhassunk.

Boér Zsolt ősztől immár a legmagasabb megyei szinten irányíthatja a csapatot

– Milyennek tartja a bajnokságot szakmailag, min változtatna, ha tehetné?
– A bajnokság színvonala sajnos évről-évre romlik, egyre kevesebb gyerek focizik, éveken belül óriási gondot fog jelenteni, hogy állítsanak ki serdülő, és ifjúsági csapatokat a megyei labdarúgásban szereplők. Nagyon sokan játszanak vissza a felnőttből, hogy az ifjúsági csapat ki tudjon állni hétvégén. A fiatal játékosaink ezáltal óriási terhelésnek voltak kitéve, három hónap alatt harminckét meccset játszottak. A lebonyolítás által talán izgalmasabb volt a véghajrá, mindenhol csak az utolsó fordulókban dőlt el a bajnoki cím sorsa, de véleményem szerint az lenne az ideális, ha egy csapattal egy bajnoki szezonban csak kétszer találkoznánk. A déli hatos játszhatna az északi hatossal a rájátszásban, ami a színvonal emelkedéséhez vezethetne.

– Meddig tart a pihenő, mikor kezdődik a felkészülés, feltűnnek-e új arcok tavasszal az öltözőben, lesznek-e távozók?
– A srácok a jól megérdemelt pihenőjüket töltik ezekben a napokban. Rájuk is fér a feltöltődés, hiszen kemény éven vannak túl, egész évben győzelmi kényszer alatt játszottak. Előreláthatólag július 9-én indul az érdemi munka. A keretben biztosan lesz néhány változás, hiszen ha a megyei I. osztályban indulunk, akadnak majd olyan játékosok, aki már nem vállalják az azzal járó plusz terheket. Öt-hat labdarúgót szeretnénk igazolni, szem előtt tartva, hogy a jó közösségünk megmaradjon, hiszen a két éve tartó sikersorozatot ennek, és a megfelelő létszámban elvégzett edzésmunkánknak köszönhetjük.

B. M.

A tervezett edzőmérkőzések:
Július 11., szerda, 18.00: Nagyszénás SE–?
Július 14., szombat, 18.00: Csabacsűdi GYLSE–Nagyszénás SE
Július 18., szerda, 18.00: Nagyszénás SE–?
Július 21., szombat, 10.30: Nagyszénás SE–Csongrádi TSE
Július 25., szerda, 18.00: Nagyszénás SE–Előre U19
Július 28., szombat, 10.00: Nagyszénás SE–Csabacsűdi GYLSE
Augusztus 1., szerda, 18.00: Nagyszénás SE–Szentesi Kinizsi TE
Augusztus 4., szombat, 10.00: Tótkomlósi TC–Nagyszénás SE

Címlapon: Az utolsó forduló bajnoki döntőjének beillő mérkőzését megnyerő szénási együttes. Fotó: Nagy Marcell

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.