Kiválóan finiselt a gyarmati csapat

A füzesgyarmati labdarúgás történetének aranyoldalai íródnak napjainkban. Miután a csapat megnyerte a megye I. osztályú bajnokságot, osztályozó nélkül léphetett a honi harmadik vonalba. A rutintalanságnak is betudható kezdeti nehézségek után, némi „stílusváltás” meghozta a várt fordulatot, és végül az előkelő 8. helyen fejezte be az évet a piros-fehér alakulat. Újoncként mindenképpen figyelemreméltó teljesítmény ez, de hogy miként ítélik meg az elmúlt félévet belülről, azzal kapcsolatban Boros Tibor szakmai koordinátor részletesebben is kifejtette a véleményét.

– Milyen elképzelésekkel emelték teljesen új szintre a gyarmati focit?
– A megye-egyes bajnokság során felmértük, hogy jelentős különbség van a két osztály között. Ezért is tettünk jelentős lépéseket a keret megerősítésére már az osztályozó sorsolásakor. A munka megkezdését követően többen szembesültek azzal, hogy a harmadik vonal magasabb szintű fizikai felkészülést igényel, ezért néhányan maguk kérték, hogy engedjük el őket és maradhassanak megyei szinten. Mindez magával vonta a keret átalakítását. Egy erős középcsapat kialakítását szerettük volna elérni, amely reálisan képes kiharcolni a bennmaradást, szerencsésebb esetben pedig az ötödik-nyolcadik helyek valamelyikére is odaérhet. A felkészülési mérkőzéseink azt jelezték, hogy jó úton járunk a csapatépítéssel, a bajnokság rajtja előtt azonban fokozatosan kezdtek előjönni a hiányosságaink…

– Ez volt a kiváló oka annak, hogy „beragadt a rajtgépbe” a csapat?
– Beigazolódtak a felkészülési időszak utolsó hetének aggályai, amikor is az Előre második számú együttesével szemben kínosan sima vereséget szenvedtünk. Akkor még bíztam benne, hogy mindez egyszeri botlás volt, de a bajnokság első hónapja rávilágított ennek az ellenkezőjére. Ezért is kellett menet közben olyan további meghatározó embereket igazolnunk, mint Toca, Sundas, vagy Raducu. Mindez persze rövidtávon óriási rizikóval járt, mert bajnokság idején egy új csapat építése mindig kétélű folyamat, de mi úgy ítéltük meg, hogy csak ez segíthet bennünket gyökeret verni az osztályban.

– A hátsó alakzat rendbetétele tehát kardinális szereppel bírt a szezont illetően…
– Az utolsó megye I. osztályú évben nem igazán voltak olyan meccseink, ahol a hátsó alakzatunk komoly nyomás alatt lett volna tartatva, ami visszaütött. Gyorsan szembesülnünk kellett vele, hogy itt a képzetlenebbnek tartott ellenfelek is könnyedén kihasználják a helyezkedési, illetve képességbeli hiányosságokat. Lelkesedéssel ezt már képtelenség pótolni. Közel egy hónapon keresztül a csapatszintű védekezés iskolázását tartottuk szem előtt az edzéseken, ami a mérkőzéseken is szerkezeti változásokat hozott magával. A szezon közepén a 4-2-3-1-es rendszerre álltunk át, ami meghozta az első sikereket, megteremtette a csapat stabilitását, így az utolsó öt fordulóra, amikor a tabella második feléből jöttek soron az ellenfelek, újra bevállalhattuk a kétcsatáros játékot. Ezen az öt meccsen sikerült megdupláznunk az addigi pontjaink számát, ennek köszönhetően az előkelő nyolcadik helyen zártuk az évet, amivel előzetesen látatlanban kiegyeztünk volna. Annak fényében pedig végképp, hogy jóformán többet álltunk kieső helyen, mint bármelyik másik riválisunk.

A Tállya elleni győztes csapat

– A felemelkedéshez nyilván szükség volt néhány átlagon felüli teljesítményre is. E tekintetben kiket lehet a közösség fölé helyezni?
– A kapuban Fildan nem csak játékával, de emberi kvalitásaival is kiemelkedett, ezért kapta meg a kapitányi szalagot idény közben. A védelemről már esett szó, az új emberek belépése gyakorlatilag a sikereink zálogát is jelentette. Itt Raducu és Vincze nyújtott több alkalommal átlagon felülit. A középpályás játékunk is jelentősen átalakult, sokat fejlődött menet közben, főként Lukács teljesítménynek köszönhetően, de itt még rendelkezünk tartalékokkal. A támadók közül Popescu egyértelműen klasszis ezen a szinten, azonban a hatékonyság növelése érdekében szükségünk lenne még egy hasonló kvalitású játékosra!

– Mi pozitív és negatív hozadéka volt az idénynek?
– Ha egyetlen meccsre gondolok, akkor legnagyobb sikerélményünknek a Diósgyőr tartalékjai elleni győzelmet tekintem, ahol az ellenfél soraiban tizenegy olyan labdarúgó kapott helyet, aki pályára léphetett már felnőtt élvonalbeli meccsen is. Negatívumként a Jászberény elleni hazai vereséget éltem meg, ahol rengeteg egyéni hibát vétettünk, korán emberhátrányba kerültünk, először kaptunk fantomgólt, vagyis semmi nem sikerült számunkra. Ha jelenségre kell gondolni, akkor az egész NB III-as miliőt tenném a pozitívumok élére, ami a megyei bajnoksághoz képest profi körülményeket és felkészültséget igényel a játékostól, edzőtől és vezetőtől egyaránt. Negatívum volt viszont, hogy a szezon elején elkalibráltuk a csapatunk erejét, ezért egy hónapos hátrányba kerültünk a riválisokkal szemben.

– A bajnokságot illetően mik a legfőbb tapasztalatok?
– Az NB III és a megye I. osztály között annyi hasonlóság van, hogy mindkettőt 22 ember játssza egy labdával. A stáb tagjaival egyöntetű véleményen vagyunk abban a tekintetben, hogy itt csapatszinten lényegesen képzettebbek a riválisok, de fizikálisan és szerkezetileg még a sereghajtó is erősebb, mint amilyen a bajnokcsapatunk volt. A játék sebessége lényegesen meghaladja a megyei szintet, erre is át kellett állnunk, kezdettől csupán kondícióban tudtuk felvenni a versenyt.

– Meddig tart a fagyszabadság, lesznek-e új arcok az új idényben?
– A bajnokság zárása után két hétig edzésben maradtunk, éppen ma tartottuk meg az év utolsó közös foglalkozását. Konkrétan nyolc-tíz játékossal vettük fel a kapcsolatot, közülük kerülhet ki az a három-négy ember, akivel minden csapatrészt megerősíthetünk a tavaszra. Január 15-ig mindenki személyre szabott egyéni egyéni edzésterv alapján tartja szinten magát, azt követően indul a másfél hónapos felkészülés. Szeretnénk elérni azt, hogy az új belépők, kezdettől velünk gyakoroljanak. A potenciális jelöltek mindegyike magasabb, vagy velünk azonos szinten játszott ősszel, és tényleges erősítést jelenthet. A célunk változatlanul a biztos bennmaradást érő helyek valamelyike lesz, egyúttal szeretnénk lerakni annak a csapatnak az alapjait, amely a következő bajnokságban sokkal komolyabb feladatokra lesz hivatott.

Bakulya Mihály

Címlapon: Lukács Zsombor az idény második felére vezérré nőtte ki magát a középpályán. Fotók: Nagy Marcell

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.