Máday Norbert: a „szakkönyv” a mesterek kezében van

A február hónapban beindul a nagyüzem Békés megye harcművészeinél is. Elkezdődik a versenyszezon és a hét végéken szakmai szemináriumokat, edzőtáborokat tartanak. Nem történik ez másképpen a Magyarországi Wing-tsun Egyesület háza táján sem. A hét végén Békéscsabán regionális szemináriumot tartottak, vizsgával egybekötve, amelyet Máday Norbert nagymester, kelet-európai főinstruktor vezetett. A komoly munka közepette is jutott egy kis idő a beszélgetésre.

– A mostani szeminárium mennyiben különbözik az eddigiektől? A megszokott év eleji összetartás, vagy pedig külön céllal tartják meg…
– Klasszikus szeminárium, a win-tsun tapadós kéz technikáit oktatjuk. A wing-tsun közelharcos irányzat, és ezért előszeretettel használja a kezet, a mesterek próbálják követni az ellenfél mozdulatait. Erről szól és kimondottan örülök neki, hogy Szél Gábor meghívott. Nagyon nagyra tartom mind emberileg, mind szakmailag, szeretek Békéscsabára járni, szeretem ezt a közeget, mindig örömmel és szívesen jövök ide. Jó látni a tanítványokat, a gyerekeket, a fojtatást, a wing-tsun fa legifjabb „leveleit”. A látogatás célja, hogy azt a klasszikus wing-tsunt, amit Yip Man nagymester művelt, azt oktassuk.

– A technika oktatása mellett fontos a szellemiség is. Ebből mennyit ad át? Nemegyszer elméleti és a történelemmel foglakozó előadást is tart.
– Nekünk fontos a wing-tsun „szentháromsága”, a lélek, a test és a szellem egysége, s bár kínai az irányzat, de Magyarországon magyar embereket oktatunk magyar nyelven. A történelem-oktatás hiányosságait pótolandó tudás egyben a magyar gyökereket erősítő hazaszeretet, nemzettudat, az anyaföld szeretete, ha erre fogékony a csapat, szívesen adom át tudásomat. De az edzés az edzés, kung-fut gyakorolunk, s szabad időben mesélek erről nekik.

– Az ország mely területéről érkeztek ide a tanítványok?
– Széll Gábor mester iskoláiból, Békés, Hajdú-Bihar és Csongrád megyéből, sőt, a határon túlról is. Nem csak az fontos, hogy hány helyről jöttek, hanem az is, hogy milyen nyitott, edzeni, fejlődni vágyó emberek vesznek részt a foglalkozáson. Mint a csészék története, hiszen tartalmat csak a nyitott csészébe lehet betölteni.

– Meglepően sok a kisgyermek korosztályhoz tartozó résztvevő. A korábbi évekhez képest mekkora az érdeklődés?
– Szerintem eltűnt egy generáció, vagy a 10-14 éves korosztály jön zömében, vagy a harminc éven felüliek. Több a kisgyermek, s nekünk, harcművész mestereknek ehhez alkalmazkodnunk kell. Meg kell találni irányzattól függetlenül a hidat, megtalálni azt módot, ahogyan oktatni tudunk. Ebben Szél Gábor mester nagy gyakorlattal rendelkezik, gyermek szemináriumokat is tart országosan, ami fontos a folytatás szempontjából.

– A Magyarországi Wing-tsun Egyesület előtt milyen kiemelt feladat áll 2018-ban?
– Az új mesterek vizsgáztatása, hiszen mesternek lenni felelősség, mindegy, milyen korosztályúak. Ha mester vagy, felelősséggel tartozol azért a harcművészetért, amit képviselsz. A harcművészeteknek akkor van jövője, ha a mesterek nem csak az „egójuk” miatt, a fokozatokra törekednek, hanem a szellem a lélek és a test fejlesztésére is törekednek. Ha nem, akkor trénerek lehetnek, de mesterek nem!

– Könyveket ad ki a történelemről, történelmi emlékekről, Leung-Ting műveit adoptálja… Nem gondolt még arra, hogy önálló szakkönyvet írjon a Máday féle wing-tsunról?
– Hogy hol vannak ezek a szakkönyvek? Például Szél Gábor és a többi nagy tudású mester kezében, akik tíz, húsz, harminc éve itt vannak mellettem. S az a „könyv”, ami a kezükben van, mindig változik, mindig fejlődik, olvasható. A technikák mélységéről azért nem érdemes könyvet írni, mert kevesen értik, ha pedig nem indulsz el, akkor nincs rá szükség.

Címlapképünkön a két mester, Máday Norbert és Széll Gábor

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.