Napi egyperces Koma Dániellel

A Calle Pubfood Békés NB I B-s férfi kosárlabdacsapata 37 esztendős játékosát, Koma Dánielt érte idén az a megtiszteltetés, hogy „Az év békési sportolója” díjjal ismerték el azt a teljesítményét, amit huzamosabb ideje fektet a gárda felemelkedéséért. Az erőcsatárnak már csak pár meccse van a „Gladiátoroknál”, hiszen nem titok, hogy ősztől a román második vonalban folytatja karrierjét, addig azonban még akad dolga a Viharsarokban.

Meglepett a díj?
Egyáltalán nem számítottam rá, de nagy megtiszteltetés ez az elismerés. Mindenképpen szeretném a csapatomnak és edzőmnek megköszönni, hogy hozzásegítettek ehhez a sikerhez.

Mindig is kosárlabda játszotta a főszerepet az életedben?
A „szerelem” gyerekkoromban kezdődött, bár esetemben nehezítette a szárnybontást, hogy igen gyorsan nőttem, ezért sokáig koordinálatlan voltam. Kamasz koromig alig játszhattam az iskolai csapatokban, de az akarat megvolt és kis szerencsével 17 évesen Zalaegerszegen elkezdhettem komolyan tanulni a kosárlabdát, ahol végül élvonalbeli játékos lettem.

Hogyan egyeztethető össze a magánélettel a mindennapos edzés, illetve a hétvégi mérkőzések?
A profi sportba sok a kötöttség, de sok szabadságot is biztosít. Már olyan régóta csinálom, hogy nekem ez a természetes. Egyébként is azt vallom, hogy amire időt akarunk szakítani, azt meg lehet oldani, ezért a két dolog maximálisan összefér a magánélettel.

A csapattal a 13-16. helyért küzdötök a rájátszásban. Mit lehet kihozni ebből az évből?
A Bonyhád elleni párharc elúszott, ezért a következőt meg kell nyernünk annak érdekében, hogy jövőre az erősebb, B-osztályban indulhasson a csapat. Ez most a célunk, és bízom a jó szereplésben, hiszen a képességeink alapján megérdemelnénk.

Szöveg: Molnár Ágnes/Kép: Pusztai Gábor Máté

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.