Rossz döntéseket hoztak

Tavasszal a Kórház utcában odacsapott a ZTE a békéscsabai liláknak a labdarúgó NB II-ben (0–2), volt miért felszívnia magát a pályaválasztónak az őszi hetedik fordulóban. Bár az is tény, a vendégek jóval kedvezőbb mérleggel érkeztek a Kórház utcába, hiszen 1995 óta lejátszott 22 bajnoki mérkőzés felét megnyerték, hétszer döntetlen született, és mindössze négyszer örülhettek a viharsarkiak. Ilyen előzmények után csapott össze a két gárda szombaton este.

Békéscsaba 1912 Előre–Zalaegerszegi TE 0–3 (0–2)
NB II-es labdarúgó-mérkőzés. Békéscsaba, 926 néző. Vezette: Takács János (Horváth Róbert, Kormányos II. Gábor).
Békéscsaba: Ribánszki – Szélpál N. (Viczán, 46.), Dlusztus, Mészáros M. – Pilán (Zahorán B., 46.), Nagy S., Király P., Szatmári I. – Gyurján (Nagy I., 46.), Urbin, Birtalan. Vezetőedző: Boér Gábor.
Zalaegerszeg: Szappanos – M. Szabó, Koszó, Forgács A., Bedi – Dubek (Vernes, 75.), Polényi – Fujsz, Ekker Végh G., 82.), Babati – Balázs Zs. (Nagy T., 64.). Megbízott edző: Csató Sándor.
Sárga lap: Balázs Zs., a 24., Dubek a 75., Birtalan a 85., Ribánszki a 86. percben.

A 8. percben jobb oldali szöglethez jutottak a vendégek, Dubek belőtte a labdát, és Polényi Gábor az ötös rövid sarkáról magasra emelkedve a tehetetlen kapus mellett a kapuba fejelt, 0–1.
A 33. percben Polényi tört ki a védők közül, kicsit „megtámasztották”, de estében tovább tolta a labdát Ekker Milán elé, aki két lépés után a jobb összekötő helyéről, laposan a kapu közepébe lőtt, 0–2.
A 86. percben a kifutó Ribánszki elhúzta a kitörő Végh lábát, a kapus sárga lapot kapott, majd Vernes a megítélt büntetőt a kapu fölé rúgta.
A 92. percben Végh kiugratta Vernes Richárdot, aki a két védő kíséretében 14 méterről kapura lőtt, a labda Ribánszkiról vágódott a jobb alsó sarokba, 0–3.

Az érdekességek sorába tartozik, hogy az idei tavaszi szezon jelentős részében még a mai zalaegerszegi szakvezető, Zoran Szpisljak ült a békéscsabaiak kispadján, segítője pedig az a Boér Gábor volt, aki ma viszont a lila-fehérek vezetőedzője. Jött a tavaszi változás, és új felállás mindkét oldalon. Ezért a mérkőzés előtt gondoltuk, nemcsak a két csapat néz farkasszemet egymással, hanem a két mester is. Ám szomorú hírrel kell kezdenünk a beszámolót: a zalaegerszegiek mesterének, Zorán Szpisljaknak édesanyja egy nappal a mérkőzés előtt elhunyt. Így aztán érthető volt, hogy – bár pénteken még megérkezett Békéscsabára csapatával – ám a szomorú értesítés után összepakolt, és hazament Szerbiába. Pedig sokan gondolták, jól ismeri a csabai gárdát, könnyű dolga lesz a vendégeknek felkészülni a viharsarkiakból. Ezért ideiglenesen helyére az a Csató Sándor ült, aki viszont egykoron éppen a lila-fehérek erőssége volt, és tavalyi bajnokságban, egész pontosan májusban is ő vezényelte a ZTE-t, mégpedig győzelemre. A túloldalon Boér Gábornak is akadt ismerőse a ZTE-ből, ugyanis Koszó Balázs és Kertész Tamás is megfordult a viharsarki egyletben.
Ismerős, ismeretlen, egész másképp alakultak a dolgok, ahogy a hazaiak gondolták. Mi több, kísértetiesen hasonlóan, mint májusban. Ami érthető a látottak alapján. A ZTE nagyon harcosan játszott, gyorsabbnak bizonyultak játékosai, és gyakori veszélyt jelentettek Ribánszki kapujára, aki végül már az első játékrészben kétszer kapitulált. A házigazdák játékában kevés tervszerűséget fedezhettünk föl, igyekeztek, futottak, de gyakran eladták a labdát, és a kapu előtt is határozatlannak bizonyultak. Persze nem volt könnyű dolguk, ugyanis nagyon jól állt a lábán a vendégek védelme, minden labdára időben lecsaptak, és ártalmatlanították. Támadásiak zöme kontrákból épült föl, és bizony kapaszkodnia kellett a lila-fehérek védelmének, amely, mint az eredményen is látható, nem mindig sikerült. Jellemző, hogy a 20. percben már a hetedik szögletet lőhették be, ezek egyikéből szerezték meg a vezetést.
A szünetben Boér Gábor hármas cserét hajtott végre, fel is javult a házigazdák játéka, gyors egymás után jelentősebb helyzetet dolgoztak ki, ám a befejezésekkel továbbra is hadilábon álltak. Vagy nem találták el a kaput, vagy éppen a kapust találták el, naggyá téve Szappanos Pétert. Rakkolt a Csaba, némiképp visszaesett a Zete, ettől kiegyensúlyozottabb lett a játék. Ám hiába dolgozott ki több helyzetet a fordulás után a házigazda, mint az elsőben a vendégek, a gólokat a zalaegerszegiek lőtték. Amivel ismét elvitték a pontokat a Kórház utcából.

: Szatmári, ill. Forgács, Babati, Polényi

Mestermérleg
Boér Gábor: – A második játékrész elején javíthattunk volna, de semmi sem sikerült, a kapu előtt különösen tanácstalanok voltunk. A játékosainak focizni, ütközni, küzdeni kellett volna, ami ma nem sikerült, mert rossz döntéseket hoztak. Ezekre a dolgokra még vissza kell térnünk.
Csató Sándor: – Szomorú és váratlan hír volt Zoran Szpisljak édesanyjának halála, de nem roppantotta meg a csapatot. Megtaláltuk a Békéscsaba gyenge pontjait, amit már az első félidőben kihasználtunk. A fordulás után a hazaiak hármas cseréje után húsz percig nagy nyomás alatt tartott bennünket a házigazda, de a védelem továbbra is jól állt a lábán, és a szerencse is mellénk pártolt.

Jávor Péter

Címlapképünkön Boér Gábor értetlenül tárja szét a karját játékosai rossz döntései láttán

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.