Szakmai szemmel a megye II. osztályú B-csoport

A gyomaendrődiek a Battonya elleni őszi nyolcast újabb hárommal toldották meg a határvárosban. Fotó: Gábor Tamás

A staféta rovat lényege, hogy minden megyei labdarúgó bajnoki forduló történéseiről elmondja a véleményét egy-egy csapat trénere, aki azután tovább adja a jelképes váltóbotot valamelyik kollégája számára. A megye II. osztály B-csoportjában Zsiga Róbert (Csorvási SK) kommentált, aki Keresztes Istvánnak (Kaszaper FC) „passzolta” a jelképes lasztit.


Zsiga Róbert

Battonyai TK–Gyomaendrődi FC 0–3 (0–1)
Testközelből tapasztaltuk
meg, a gyomai csapat rászolgál arra, hogy harcban legyen az aranyéremért. A győzelme ebből adódóan nem akkora meglepetés számomra, noha a battonyai alakulat nem lebecsülendő. A három fős emberelőny pedig jócskán könnyítette a vendégek győzelmét.
Kaszaper FC–Bucsa SE 3–1 (1–1)
A kiesési rangadót a jobb helyzetkihasználás
billentette a hazaiak javára. A döntés viszont nagyon a végére sikeredett a mérkőzésnek, ezért is lehet fájó a vendégcsapatnak, hogy pont nélkül maradt. Összességében azonban megérdemelt hazai siker született és itt ragadnám meg az alkalmat, hogy Keresztes Pistát hozzam helyzetbe a staféta átadásával.
Csorvási SK–Köröstarcsai KSK 5–2 (0–2)
Nem kezdtünk jól, sőt lassan, pontatlanul támadgattunk minden átütő erő nélkül. Ennek tudatában abszolút nem volt érdemtelen, hogy a
tarcsai csapat kétgólos előnyre tett szert. Zártan védekeztek, jól rendeződtek vissza a középpályán és a kontráik veszélyesek voltak. Ellenben nekünk igazi helyzetünk sem volt az első félidőben. A szünetben történt higgadt, nyugodt beszélgetésünk után viszont egy más felfogású csapat lépett pályára, végig dominálva a második félidőt. Ötletesen, harciasan, egyre több hibára késztettük az ellenfelet, érvényesítve tudásbeli és fizikai fölényünket, így megérdemelten fordítottuk meg a mérkőzést, még ilyen arányban is.
Újkígyós FC–Mezőmegyer SE 1–0 (1–0)
Senki nem mehet biztosra a Kígyós ellen, még ha „rövid” is a kispad
ja. Az alapcsapata bárkire veszélyes lehet, ennek most a Megyer látta kárát. Valószínűsítem, hogy itt is komoly befolyásoló tényező lett a piros lapok aktiválása.

OMTK-Rákóczi–Kevermes SE 8–2 (3–2)
Más lehetőségek, más minőség, más célok,
ez ami megfogalmazódott bennem a mérkőzés kapcsán. Ezt hűen tükrözi is az eredmény is, ami nem meglepetés szerintem senki számára. A tudás és a fizikális különbség révén folyamatosan kerekedett felül az orosházi csapat és harcolhat tovább az aranyéremért.
Medgyesbodzási SE–Békési FC 1–0 (1–0)
Kiegyenlített játékot hozott a „nehéz pályájú”
bodzási mérkőzés, ahol nem is feltétlenül a minőség dominált, inkább a harc. Ha minimális különbséggel is, de a hazai csapat megérdemelt győzelmet aratott, ugyanis neki sikerült azt a bizonyos egy gólt elérnie.
Kardos KSK–Kamuti SK 2–0 (1–0)
A jobban akar
ó fél, nyerte a mérkőzést. Jelen esetben ez a hazai alakulat volt. Az eredmény jól mutatja, hogy mennyire hullámzó a kamuti csapat tavaszi teljesítménye. A kardosiak viszont ezzel már másodszor jelezték tavasszal, hogy ebben az osztályban folytatnák jövőre is
Lőkösháza KSK–Magyarbánhegyesi FC 2–6 (0–3)
Várható volt számomra a mérkőzést megelőzően, hogy ha Nemc
zov Robi rendezni tudja a tavaszi sorokat, esélyesként lépnek pályára a bánhegyesiek. Jól használták ki a lehetőségeiket, ami egyértelmű győzelmet hozott a konyhájukra. A sikerből elévülhetetlen részt vállalt Kormányos Kristóf, amihez itt gratulálok neki.

A korábbi hetekben szerepet kapó szakvezetők
13. forduló: Knapp András (Kamuti SK)
14. forduló: Reszelő József (Békési FC)
15. forduló: Oláh Thomas (Lőkösháza KSK)

16. forduló: Lantos Zoltán (Kevermes SE
17. forduló: Nemczov Róbert (Magyarbánhegyesi FC)