Szakmai szemmel a megye II. osztályú Déli csoport

A staféta rovat lényege, hogy minden megyei labdarúgó bajnoki forduló történéseiről elmondja a véleményét egy-egy csapat trénere, aki azután tovább adja a jelképes váltóbotot egy kollégája számára. A második vonal Déli szekciójában Zsiga Róberten (Csorvási SK) volt a sor, aki Balázs Józsefnek (Mezőkovácsházi TE) passzolta a labdát”.

Zsiga Róbert

Mezőkovácsházi TE–Nagyszénás SE 1–1 (1–0)
Csak gratulálni tudok a
kovácsházi csapatnak, aki az egyik bajnokaspiráns ellen emberhátrányban ekkorát küzd, az megérdemli a pontot. Mindig is vallottam, ha csapatként működnek, több van bennük, amit most bizonyítottak is. Ezzel át is adnám a stafétát Balázs Józsinak. A két fronton is helytálló Szénással kapcsolatban kíváncsi vagyok arra, hogyan bírják el a véghajrá nyomását, Boér Zsolt mennyire tud rendet rakni a fejekben?
Kevermes SE–Újkígyós FC 2–2 (2–1)
Amennyiben a hazai játékosok „egyhúron pendülnek”, akkor Kevermesen senki nem mehet biztosra. Mindkét csapat év végi helyezése véglegesnek tekinthető, tehát a tét nélküli mérkőzésen mindenki elégedett lehetett a döntetlennel. Még akkor is, ha a hazaiak „milliméterekkel” közelebb álltak a három pont megszerzéséhez.
Kétegyháza SE–Orosházi MTK-ULE 1913 2–6 (1–4)
Csak a kötelezőt hozta az ULE, amit már az első félidőben megalapozott.
Egy találó idézettel élve Kétegyházán „lehet hogy eltört, lehet hogy valami elszakadt”, de azt gondolom, hogy a következő hetek eredményei erre is megadják a választ.
Battonyai TK–Csanádapácai EFC 3–1 (2–0)
Az alsóházban,
nehézségei ellenére a tavasz üde színfoltja a battonyai csapat számomra. Most is magabiztosan tartotta otthon a pontokat, az idén nem igazán sziporkázó Apácával szemben. Lépéselőnybe kerültek velünk szemben a hetedik pozícióért, amit hétvégén megpróbálunk majd csökkenteni.
Kunágotai TE–Mezőmegyer SE 3–2 (2–0)
Ellentétes félidők jellemezték a mérkőzést. Egy egész szezonos Multyán Csabával biztosan előrébb tartana a Kunágota, de ehhez a győzelemhez a jól küzdő Megyer ellen nem csak ő, hanem a „jó az öreg a háznál” című klasszikus is kellett.
Lőkösháza KSK–Csorvási SK 7–2 (4–2)
Két gyengén védekező csapat csatája jellemezte a mérkőzést, ennek megfelelően rengeteg helyzet adódott itt is, ott is. Talán ekkora különbség nem volt, de teljesen megérdemelte a győzelmet a Lőkös, mert sokkal jobban élt a lehetőségeivel. Minket minden hétvégén nagyon szeretnek valakik, ugyanis folyamatosan hozzuk a közönségszórakoztató, sok gólos 90 perceket. A gondom ezzel csak az, hogy többször ér el bennünket az ellenfél szimpatizánsainak a szeretete. Ennek ellenére egyben vagyunk, hektikusságunk nem megy a csapategység rovására, tesszük tovább a dolgunkat, mindent elkövetünk azért, hogy a már említett hetedik helyet megszerezzük.

A korábbi hetekben szerepet kapó szakvezetők
25. forduló: Magyar István (Lőkösháza KSK)
26. forduló: István András (Battonyai TK)
27. forduló: Szikora Pál (Csanádapácai EFC)
28. forduló: Boér Zsolt (Nagyszénás SE)

Címlapon: A kovácsháziak számára összejött a hétvégi bravúr, a kétegyháziak nem tudták borítani a papírformát. Fotó: Nagy Marcell

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.