Tények és polémiák a megyei foci átszervezése kapcsán

Egyelőre sok a bizonytalanság a megyei labdarúgás első két osztályának jövő évi létszámát illetően, de a felmerülő – egyelőre megválaszolhatatlan – számos kérdés közül néhányra akár már jövő héten választ kaphatunk.

A problémák eredőjét elsősorban az I. osztály krónikus létszámhiánya okozza. Huzamosabb ideje képtelenség feltölteni a 16-os mezőnyt, de máris hallani olyan hangokat, hogy a mostani 13 együttes közül sem mind vállalja jövőre a megmérettetést, noha a szokatlan kiírásnak köszönhetően kieső sincs. Mindez nem jelentene gondot, ha a második vonalból kellő érdeklődés mutatkozna a magasabb szintű megmérettetés iránt. Csakhogy a feltételeknek nem mindenhol tudnak eleget tenni, ahol pedig igen, ott vagy olyan szintű csapat nincs, vagy a helyi kollektíva vétózza meg a lehetőséget.
Lényegesen nagyobb a tolongás a másodosztályú szereplés iránt. Jól megfigyelhető a harmadik vonalban, hogy csoportonként 5-6 jó képességű gárda verseng a feljutásért, de mindez csak egynek adatik meg a jelenlegi kiírás szerint. Ez tehát a legnagyobb probléma legalsóbb szinten. A második ligában érintetteké pedig a kiesés rendje. A versenykiírás szerint elviekben az utolsó két gárda int búcsút a ligának, de ha a megye-egyből egy-két klub visszanevez, az újabb csapatok számára okozhat kellemetlenséget.
Néhány együttes vezetője mindezek elkerülése és orvoslása végett tett javaslatot arra, hogy már a következő évtől emelt létszámmal, két csoportban írják ki a másodosztályú küzdelmeket, mert azzal egyetlen egyesület érdeke sem sérül. A legfrappánsabbnak a kétszer 12 csapatos lebonyolítási mód tűnik, alapszakasszal (22 mérkőzés), valamint felső- (1–6. helyezett) és alsóházi (7–12. helyezett) rájátszással (10 mérkőzés). A III. osztályhoz hasonlóan földrajzilag kialakított két csoport mellett gazdasági és szakmai érvek is szólnak. Egyfelől lényegesen kisebb lenne a csapatok utazásra fordított költsége, ugyanakkor megnövekedne a helyi rangadók száma, aminek közönségvonzó hatása a bevételekben fejtené ki jótékony hatását. Szakmailag az alulról érkező gárdák aligha okoznának színvonalvesztést, a rájátszásos rendszer pedig egyfajta garancia lehetne arra, hogy valamennyi mérkőzésnek meg legyen a tétje.
Ugyanez a rendszer tűnne a legéletképesebbnek a megye I. osztályban is, de ott több minden befolyásolhatja a létszámot. A már említett „visszanevezések” mellett valós veszélyt jelent, hogy az NB III-ban pillanatnyilag mindhárom viharsarki alakulat kieső helyen áll, ugyanakkor a legkedvezőbb esetben is csak egy kapaszkodhat fel oda a megyéből. Szintén kihatással van a jövő évi mezőnyre, hogy a második vonal feljutásra jogosult pozícióját elfoglaló együtteseknél nincs sok realitása a magasabb szintre lépésnek, az esetleges „önjelöltek” pedig nívóban maradnak el.
Meglehetősen sok tehát a dilemma, néhány kérdőjel azonban már a jövő héten kiegyenesedhet. Az MLSZ Békés Megyei Igazgatósága a pályahitelesítési kérelem benyújtásának meghirdetésével elkezdte a licenckérelmi eljárást, ami kifejezetten a jövő évi megye I. osztályú csapatokat érinti. A március 21-én lejáró határidő választ ad arra, lesz-e olyan csapat, amely fennakad az első rostán, illetve alulról kiknek a részvétele jöhet számításba. A folytatásban a licenckérelmi dokumentáció benyújtására április 10-ig van lehetőségük a kluboknak, a hiánypótlások elvégzése után a versenybizottsági határozatok kiküldési határideje április 30. Ennek megfellebbezésére is van lehetőség, a Fellebbviteli bizottsági határozatok kiküldési határideje pedig május 15.

B. M.

Címlapon: Dévaványán nem kérdés a csapat jövő évi megye-egyes részvétele, Tótkomlóson viszont nem eldöntött tény. Fotó: Erdős Csaba

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.