Tervek a megyei foci átformálására

Szpisják Zsolt MLSZ területi igazgató munkaértekezletre invitálta szerda délutánra a megyei labdarúgó egyesületek, illetve szakosztályok felelős vezetőit. A békéscsabai összejövetel, vagy inkább „brainstorming”, két jól elkülöníthető részből állt, mégis mindkettő azonos célt szolgált, a viharsarki foci küszöbön álló reformja alapjainak előkészítését.


Ehhez fogadták a klubok képviselőinek ötleteit, elképzeléseit. Az összejövetel első részében a megye-egyes, valamint a második vonal felsőházához tartozó egyesületek vezetői keresték a hatásos megoldást arra, hogyan lehet kétirányú áramlást előteremteni a két osztály között. Évek óta általános probléma, hogy a jogosultak nem kívánnak élni a feljutás adta lehetőséggel, mert a legfelsőbb szinten mutatkozó jelentős erőkülönbségek riasztó hatást gyakorolnak az érintettekre. Sőt, az utóbbi években emiatt több megye I. osztályú csapat száműzte önként magát egy szinttel lejjebb, illetve tervez hasonló „harakirit”, megfelelő fellépő hiányában viszont nyárra „kiürülhet” a csoport, amelyet most is csak 11 gárda alkot.
Szpisják Zsolt felvázolta, hogy a c
él ha nem is 16, de legalább 14 csapat összeverbuválása a megye I. osztályban, és nyomban fel is tette a kérdést a potenciális jelenlévőkhöz: véleményük szerint mi kellene ahhoz, hogy az egyesületek vállalják a megye-egyes szereplést?
A válaszolók közül elsőként Tagai Attila, a dévaványaiak szakosztályvezetője reagált, aki szerint minimum 14 csapatra lenne szükség ahhoz, hogy a felkerülőknek legyen kivel játszaniuk, hiszen 5-6 gárda túlságosan is kiemelkedik financiális és szakmai tekintetben.
Hasonló állásponton voltak a gádorosiak, a Mezőhegyes és a Vésztő képviselői viszont saját érveiket ismertették, miért gondolkodnak jövőre a megye másodosztályú induláson. Problémaként merül fel, hogy kevés a játékos, nincsenek megfelelően „levédve” az utánpótlás-nevelést prioritásként kezelő klubok. Lehetséges megoldásként került szóba a saját nevelésű labdarúgók kötelező szerepeltetése, illetve az NB-s osztályokban már jól bevált fiatal szabály bevezetése is. Konklúzió híján Szpisják Zsolt azzal zárta le a témát, hogy többféle versenykiírást is elkészítenek a következő évre, ezek közül a nevezések számának ismeretében tesznek javaslatot a legideálisabb változatra az MLSZ elnöksége felé.

A megbeszélés második részében a többi klub is érdekelt volt, hiszen az I. osztály „rendbetétele” a második- és harmadik vonalat is szervesen érinti. Velük a felnőtt bajnoki rendszer átszervezési lehetőségeit vették át, különös tekintettel a kötelező utánpótláscsapatok indítására. Célként négy egymás alá rendelt bajnoki rendszer kialakítását jelölte meg, melyet legkésőbb a 2020-21-es esztendőtől, kedvező fogadtatás esetén pedig akár a következő évtől bevezethetnek. Mindezt az teszi indokolttá, hogy a megye III. osztályban gondot komoly okoz az ificsapat kiállítása, emiatt nincs megoldva a felfelé áramlás. Az előzetes elképzelés szerint az I. és II. osztály közé „ékelnének” egy megye I/B-s csoportot 12-14 csapattal, kötelezően ifjúsági együttessel. Összevonásra kerülne a jelenlegi második vonal, ahol ugyancsak 12-14 egyesület szerepelhetne, és ez lenne a sorsa a megye-háromnak is, melyben a létszám a nevezések függvényében áll össze, de befolyással van rá a megye I-ben indulók száma is. Ezeken a szinteken nem lenne szükséges U19 alakulat kiállítása.
Amennyiben ez a terv nem talál kedvező fogadtatásra, akkor a következő évi versenykiírás tartalmazza majd az átszervezést. Ebben az esetben megye I., II., III. és IV. osztályra tagozódik a mezőny, a már említett 12-14-es létszámokkal. Az átszervezés mellett a demográfia miatt válik aktuális feladattá az U16-os korosztályú bajnokság életképességének felülvizsgálata.

B. M.