A Kaposvári NRC 3:0-ra nyert a Swietelsky-Békéscsaba ellen a női röplabda Extraliga elődöntőjének vasárnapi, harmadik mérkőzésén, ezzel története során először bejutott a fináléba. A viharsarkiak a bronzéremért a MÁV Előrével csatázhatnak, és már biztosan trófea nélkül zárják az évet.
Kaposvári NRC–Swietelsky-Békéscsaba 3:0 (11, 20, 22)
Extraliga női röplabda-mérkőzés, elődöntő. Kaposvár, 410 néző. Vezette: Szabó P., Bátkai-Katona Ágnes.
Kaposvár: Radnai Luca 2, Dias 14, Hurst 9, Vilvert 12, Martin, Szedmák 21. Csere: Rády (liberó), Nicolai, Godó. Vezetőedző: Vincent Lacombe.
Békéscsaba: Paszkova-Kaneva 3, Kump 4, Sztyepanyenko 11, Glemboczki 11, Pintér A. 7, Kotormán. Csere: Molcsányi, Kertész (liberók), Aydinogullari, Becic, Strumilo 4. Vezetőedző: Tóth Gábor.
Az eredmény alakulása. 1. szett: 8:3, 16:6, 24:11. 2. szett: 5:4, 10:6, 13:11, 20:16, 20:20, 24:20. 3. szett: 6:6, 9:6, 9:13, 12:15, 17:18, 20:19, 24:22.
A kaposváriak az első két meccset magabiztos teljesítménnyel nyerték meg, és vasárnap hazai pályán arra készültek, hogy történetük legnagyobb sikerét aratva döntőbe jutnak. Az első játszmában ennek megfelelően hatalmas elánnal, rendkívül precízen röplabdáztak, szinte hiba nélkül játszottak, és a brazil Adriani Vilvert, valamint a magyar válogatott Szedmák Réka vezérletével simán kerültek előnybe.
A második felvonásban sokkal nagyobb ellenállásba ütköztek a somogyiak, akik azonban a szintén brazil Sara Dias ponterős játékával kialakított három-négypontos előnyüket magabiztosan őrizték, így kevesebb mint egyórányi játék után egy szettre kerültek a döntőtől.
A harmadik játszmára változtatott csapatán a vendégeket edző Tóth Gábor, az utolsó szalmaszálba kapaszkodó együttese pedig a csereként beszállt belga Dominika Strumilo jó teljesítményének is köszönhetően 6-9 után sorozatban hét pontot szerezve fordított, és néggyel is vezetett. Szedmák és a portugál Marta Hurst támadásaival a hajrá előtt utolérte ellenfelét a házigazda, amely a szoros végjátékot megnyerve 78 perc után ünnepelhette a fináléba kerülést.
Tóth Gábor: – Borzasztóan csalódott vagyok és sajnálom, hogy így alakult. A legnagyobb bajom, hogy nem tanultunk semmiből, az élet pedig olyan, hogy ilyenkor jön a következmény. Ha az ember sorozatosan fejjel megy a falnak, akkor egy idő után a fal győz. A kikényszerített helyzetekből nem azokat a megoldásokat választottuk, amiket kellett volna és másfél szettig szenvedtünk a fogadással. Nem tudtuk a centereinket játékba hozni megfelelően. Az összes döntő pillanatban hibáztunk, a második szettben húsz húsz után, huszonkettő huszonkettőnél a harmadikban, amit nem lehet túlélni.