Vida Gergő munkához látott

Vida Gergőnek komplex feladata van az összeszokatlan, fiatal csapat élén

Július 7-től készül a 2020/2021-es bajnoki szezonra a nagy átalakuláson keresztül esett Békéscsabai Előre NKSE élvonalbeli női kézilabdacsapata. A liláknál nyolc új kézilabdázó kezdte meg a munkát, valamint hozzájuk csatlakozott még hat saját nevelésű fiatal tehetség. A szakmai irányításban is fontos változáson esett át a csabai klub, ugyanis az új szezonban a játékosok már Vida Gergő kezei alatt pallérozódnak tovább. A távozó Horváth Rolandot váltó szakember szintén a fiatalabb edzőgenerációhoz tartozik, aki magáról és az előtte álló feladatokról is nyilatkozott a klub honlapján.

– Ha jól sejtjük, hajdúsági származása ellenére nem teljesen ismeretlen Békéscsaba…
– Az első pillanatoktól abszolút pozitívak a benyomásaim az Előrénél, mindenki pontosan tudja, hogy mi a feladata, és hogy mit kell tennie azért, hogy sikeres legyen a csapat. Valóban nem ismeretlen számomra a közeg, némi túlzással mondhatjuk, hogy visszatérek, hiszen ifjú koromban játszottam a békési kézilabda klubban, így természetesen többször is megfordultam Békéscsabán.

– Honnan ered a kézilabda iránti vonzalom?
– A sportág szeretete Nádudvarhoz kötődik, ahol rendkívüli hagyományai vannak a kézilabdának, rengetegen szeretik a sportágat, és számtalan remek válogatott játékost is adott már ez a város az országnak. És noha amúgy püspökladányi születésű vagyok, az imént említett békési kitérőmet kivéve itt játszottam végig aktív éveimet. 2012-ben költöztem el, ekkor hagytam fel az aktív játékkal és inkább az edzősködés felé fordultam. Az elmúlt években végigjártam a ranglétrát, a gyermek csapatoktól az ifin keresztül egészen a felnőtt korosztályig jutottam.

– Korábbi állomáshelyén volt másodedző, sőt beugróként vezetőedző is!
– Az utóbbi három szezonban dolgoztam a felnőtt csapatnál, ebből fél évet vezetőedzőként Tone Tiselj távozását követően. A legutóbbi két idényben pedig másodedzőként tevékenykedtem. Nyilván roppant hasznosak voltak ezek évek, hiszen rengeteget tanultam, abban a fél évben pedig amikor önállóan irányíthattam egy NB I-es csapatot, különösen fontos tapasztalatokat gyűjtöttem.

– Most érkezett el a váltás ideje?
– Azt hiszem, hogy tudni kell időben váltani, és ha új kihívások érik az embert, akkor azok elől nem szabad kitérni. Amikor megkerestek a békéscsabai vezetők, rögtön éreztem, hogy ez egy nagyon jó lehetőség, egy komoly feladat, úgyhogy sokat nem is gondolkoztam rajta, egyből igent mondtam. Kétségkívül nem lesz egyszerű dolgunk, hiszen a koronavírus járvány miatt racionalizálni kellett a klub működését. De ahogy mondani szokták, minden rosszban van valami jó, a fiatal tehetségeink lehetőséget kaphatnak a bizonyításra, és azt gondolom, hogy a lila-fehér szurkolók támogatását magunk mögött tudva, kellemes meglepetést tudunk majd okozni!


– Mennyire más utánpótlás után felnőtt csapatot irányítani?
– Az edzői munka egyik szépsége, hogy minden korosztálynál más és más feladatok adódnak. A fiataloknál sokkal inkább a pedagógia dominál, ugyanis nevelni, fejleszteni kell őket. A felnőtteknél viszont már jobban érvényesülnek a taktikai elemek és szakmailag is nagyobb a mozgástér. Az átalakuló Békéscsabánál most mindegyik terület előtérbe kerül, a rutinos és kevésbé rutinos játékosok edzésmunkáját úgy kell összhangba hozni, hogy egyénileg és csapat szinten is fejlődni tudjunk, és már rövid távon is eredményesek legyünk. Az edzői stábot is ennek szellemében állítottuk össze, Fábián Csaba kollégám remekül ismeri az utánpótlásból érkezőket, akikkel komoly sikereket ért el az elmúlt időszakban.

– Nemrégiben kezdődtek el a közös edzések, ennyi idő távlatából milyennek látja a csapatot?
– Nagyon az elején járunk a közös munkának, most még igazából csak ismerkedünk egymással, hiszen idő kell ahhoz, hogy én is a játékosokkal, illetve ők is egymással megfelelően összecsiszolódjanak. Ami azonban már az első edzésen szembetűnő volt, hogy nagyon sok csillogó szemet és elszánt arcot láttam. Nagyon örülök annak, hogy ennyire ambiciózus játékosok alkotják a keretet. Nyilván több játékosnak is ez most egy nagy lehetőség, főleg azoknak, akik az előző állomáshelyükön nem játszottak annyit, amennyit szerettek volna, és most bizonyítani szeretnének.

– Mi az alapozás további menetrendje?
– Eddig itthon gyűjtöttük az erőt, július 24-én lejátsszuk első felkészülési mérkőzésünket Debrecenben, és ezt követően megyünk egy hétre Tatára edzőtáborba. Ott egyébként megmérkőzünk a Mosonmagyaróvárral és a Vasassal is. Augusztusban pedig a tervek szerint újabb hat edzőmérkőzéssel készülünk már a bajnoki rajtra.

– Ahol az első fordulóban szeptember 4-én egyből egy rangadóval kezdenek!
– Igen, az első mérkőzésünk nyomban egy roppant fontos összecsapás lesz Balatonbogláron, a Szent István otthonában. Az őszi sorsolásunk amúgy sem túl könnyű, mert a hozzánk hasonló csapatokkal mind idegenben játszunk, sőt a csarnok felújítása miatt az első két hazai bajnoki mérkőzésen is felcseréltük a pályaválasztói jogot, úgyhogy csak októberben léphetünk parkettra először itthon. Ez azért mindenféleképpen hátrány, de remélem semmi más külső tényező nem fogja meggátolni azt, hogy a felújított csarnokban nézők előtt játszhassuk a mérkőzéseinket, hiszen a lelkes csabai drukkerek hosszú évek óta a nyolcadik emberei a csapatnak, és a szurkolásuk egyértelműen előnyt jelent a hazai összecsapásokon.

Dömény Dezső