Tavaly decemberben lezárult a vízilabdázók országos utánpótlás-bajnokságának alapszakasza az A1 és A2 osztályban. A Békéscsabai Vízilabda Klub fiataljai óriási bravúrt hajtottak végre azzal, hogy az A2 Keleti csoportjának az élén végeztek összetettben, ami annyit jelent, hogy tavasszal a felsőházban folytathatják.
A 2025–2026. évi bajnokságban teljesen újszerű a lebonyolítás szerint zajlottak a Békéscsabai Vízilabda Klub mérkőzései. A korábbi években, ugyanis a rájátszásban a Keleti és a Nyugati csoport legjobbjai (négy-négy csapat) alkották a felsőházat, ahol az A2 végleges sorrendjéért harcoltak a csapatok. Most viszont a két csoport első két-két helyezettje jutott a felsőházba, ahol az A1-esek négy utolsójával folytatja a küzdelmet a tavaszi szezonban. Itt már a tét: feljutni az elit kategóriába, illetve onnan ki is lehet esni.
E bevezető után viszont nézzük, Fodor Ádám vezetőedző hogyan látta az őszt, és mi várhat a csabai fiatalokra a folytatásban.
– Az újszerű lebonyolítás miatt, tudtuk, hogy még nehezebb év vár ránk, mint a korábbiak. Ettől függetlenül azt tűztük ki célként, hogy csoportunkban az első két helyen zárjuk az alapszakaszt – kezdte a vezetőedző.
– Mit jelent az újszerű lebonyolítás?
– Tavaly népesebb mezőny volt az A2-ben, most onnan azok a csapatok, amelyekkel szemben könnyedén begyűjtöttük a három pontokat, idén már az A3 osztályba kaptak besorolást. Vagyis kevesebb csapatból áll, és sűrűbb lett a mezőny. Azaz erősebb gárdák maradtak vissza a mi osztályunkba, ellenük kellett rendre bizonyítani. Mondhatni, minden héten „háborúba mentünk”.
– Úgy tűnik, a fiatalokat sikerült erre felkészíteni lelkileg is.
– A szezonkezdet előtt elmondtuk a gyerekeknek, hogy jó eséllyel pályázunk a felsőházra, a feljutásra. Nemcsak megértették, hanem nagyon sokat tettek érte. Példa nélküli volt az edzéslátogatottság, minden nap remekül dolgoztak, és az is segített, hogy a sérülések jobbára elkerültek bennünket.
– Ezek szerint mindent kihoztak magukból az őszi szezon folyamán.
– Így igaz. A befektetett munka beérett. Az is sokat nyomott a latba, hogy kevésbé halászták el nyáron a legjobbjainkat a nagy klubok, így szépen tovább tudtuk építeni csapatainkat. De az is sokat jelentett, hogy ez a társaság egy nagyon összetartó kollektíva. Nemcsak az edzéseken és a mérkőzéseken vannak együtt, hanem a hétköznapokban is. Sok közös programot szerveznek, szeretik, megbecsülik, tisztelik egymást.
– Most viszont nagy kihívás előtt állnak…
– Valóban, de nemes a cél. Bár ellenfeleink szinte teljesen ismeretlenek lesznek, ezért a folytatást megjósolni is lehetetlen. Nagy kérdés, hogyan zárkózunk föl fejben, gyorsaságban, játéktudásban az A1-esekhez. Az alsó-felsőházban mindenkit nyomasztani fog az a súly, hogy kiesik-e, vagy éppen feljut a nyár végére.
– Beszéltünk már róla, hogy újszerű lesz a folytatás, hiszen az A1 eddig mindig távol volt.
– Nem mindig. Bő tíz esztendővel ezelőtt, amikor még én Szegeden éltem, Csabai Zozóék az akkori lebonyolítási rendszerben egyszer már eljutottak ide. Ekkor még Kádár Józsi bácsi irányította a klub szakmai munkáját, tulajdonképen ő építette föl a mai egyesületünk szerkezetét.
– Rövid téli pihenő után már újra a fedélzeten vannak a csapatok.
– Már január 2-án találkozott mindhárom korosztályos egyletünk.
Rövid rávezetés után napjainkra az alapozó időszak keményebb részébe kanyarodtunk.
Annál is inkább, mert várhatóan, még e hónapban megkezdődik a rájátszás.
– Végül mivel lenne elégedett a tavaszi szezon lezárása után?
– Már az is nagy fegyverténynek számítana, ha az utolsó pillanatig meglenne az esélyünk a feljutásra. Az igazi azonban az lenne, ha osztályt válhatnánk, és a majdani új bajnokságot „A-egyesként” kezdhetnénk. Ez anyagi szempontból is jó lenne a klubunknak. Ugyanígy nem elhanyagolandó, hogy jó, éles és tanulságos meccseket játszhatunk a nyári szezonzárásig, amik a további fejlődésünket segíthetik.
Jávor Péter