Egy nyerhető mérkőzést veszített el odahaza vasárnap a Békéscsaba 1912 Előre NB III-as labdarúgócsapata. Nagy Sándor együttese rutintalanságának köszönhette, hogy a bajnokság 32. fordulójában pont nélkül maradt a Tiszafüred ellen, mert a helyzetek alapján akár fordított eredmény is születhetett volna.
Békéscsaba 1912 Előre II–Tiszafüredi VSE 1–2 (0–0)
NB III-as labdarúgó-mérkőzés. Békéscsaba, 120 néző. Vezette: Vinter Béla Gábor (Balla Levente, Kovács Zoltán).
Békéscsaba II: Apró – Trescsula, Bora, Bacsa, Orvos – Sztankó (Mágocsi, 46.), Zvara, Bónus, Pap Sz. (Kuzma, 79.) – Oláh Á. (Rajsli, 79.), Zádori. Vezetőedző: Nagy Sándor.
Tiszafüred: Tajti – Karika, Baranyi, Kalóz (Oláh L., 46.), Szövetes (Galla, 68.) – Mácsai, Tomola, Barzsó (Oláh N., 68.) – Kertész (Sallai, 91.), Szabó V., Sluka (Pataki Zs., 89.). Vezetőedző: Dorcsák Zoltán.
Gólszerző: Zádori (93.), ill. Kertész (80.), Sallai (92.). Kiállítva: Orvos (89.).
A vendégek kezdtek veszélyesebben, az elején két esetben komoly lehetőséget hagytak kihasználatlanul. Aztán egy hajtós, őszinte meccs kerekedett ki a felek között, melynek során hazai oldalon is akadtak nagy helyzetek, úgyhogy akár 3–3-mal is vonulhattak volna szünetre. A második félidő elején a csabaiak komoly nyomást helyeztek a vendégekre, de a legjobb lehetőségekből sem találták a kapuba vezető utat. Később kijöttek a szorításból a fürediek, sőt átvették a kezdeményezést. A 75. percben Oláh Norberttel szemben elkövetett szabálytalanságért megítélt büntetőt Kertész vágta kapu fölé. Öt minutával később azonban fejjel javított, miután egy jobbról elvégzett szabadrúgás csúsztatott közelről a hosszú sarokba, 0–1. Tovább élénkült a játék, a csabai oldalon Orvos második sárga lapja néhány perccel megelőzte társait a levonulás tekintetében. A hosszabbításban azután a kevéssel előtt beálló Sallai egyéni akció végén talált a hosszú sarokba a jobb oldalról, 0–2. Még ünnepeltek a vendégek, amikor a középkezdést követően Zádori fejjel szépített, lezárva a meccset is, 1–2.
Jó: Pap Sz., Bora, Zádori, ill. Tajti, Szabó V., Szövetes.
Nagy Sándor: – Az első félidőben több lehetőségünk volt, rúghattunk volna gólokat, de a legjobb lehetőségeket is elhibáztuk. Az ellenfél a rutinjára támaszkodott, mi viszont nem tudtuk élni a jobb fizikai állapotunkkal, és miután hátrányba kerültünk, talán el is bizonytalanodtunk egy kicsit.