A várakozásoknak megfelelve, győzelemmel zárta az évet vasárnap a Békéscsaba 1912 Előre csapata. Az NB III.-as bajnokság élén álló lila-fehér gárda a sereghajtók közé tartozó Ceglédet múlta felül a Kórház utcában, ezzel megtartotta 7 pontnyi előnyét az ESMTK-val szemben.
Békéscsaba 1912 Előre–Ceglédi VSE 3–0 (1–0)
NB III.-as labdarúgó-mérkőzés. Békéscsaba, 330 néző. Vezette: Dobai János (Juhász Szabolcs Olivér, Pálinkás Donát Ferenc).
Békéscsaba: Póser – Komáromi (Mihály, 56.), Farkas M., Albert – Hodonicki, Zvara (Bora, 56.), Pintér (Geiger, 79.), Váradi, Mikló – Sármány (Ilyés, 68.), Zádori (Vólent, 79.). Vezetőedző: Csató Sándor.
Cegléd: Zima – Juhász A., Fekete K. (Kuchta, 81.), Schmidtka, Juhász B. (Ványi, 81.) – Enyedi, Bodor, Markó (Ungureán, 81.), Papp – Takács (Olgyay, 75.), Annus (Oldal, 65.). Szakmai vezető: Ványi Zsolt.
Gólszerző: Sármány (41.), Ilyés (74., 76.).
Nem állítható, hogy az esélytelen ceglédiek megilletődve kezdtek volna. Bátor játékkal lepték meg a házigazdákat, eleinte nehezen találták ennek az ellenszerét. Ahogy múlt az idő, egyre inkább kerekedett felül labdabirtoklásban, majd helyzetkialakításban is a lila-fehér gárda. Félóra múltán már folytonos nyomás nehezedett a vendégek védelmére, és bár Zima kapus többször is bravúrt mutatott be, nem bírták hiba nélkül lehozni a félidő utolsó harmadát. A 41. percben Sármány közelről rúgott nagy gólt, de az sem tudta megtörni a ceglédiek lelkesedését.
Szünet után változatlan elánnal támadott a Békéscsaba, a vendégek erejét teljesen lekötötte a védekezés, csak egy-egy felrúgott labdából tudtak olykor hídfőállást verni a hazaiak térfelén. Volt egy rövid ígéretes időszakuk is, amikor akár egalizálhattak is volna, ám a 74. percben esett második csabai találat megtörte őket. Ennek az érdeme Hodonickié volt, aki sakk-matt helyzetbe hozta Ilyést a kapu előtt. A cserecsatár szűk két minutával később ismét betalált, eldöntve ezzel a találkozó érdemi részét. A vendégek a hajrában is dicséretes módon küzdöttek, igaz a végeredményt nem tudták számukra kedvezőbbé tenni.
Jó: Mikló, Hodonicki, Ilyés, ill. Enyedi, Bodor, Papp, Zima.
Csató Sándor: – Az egyik leggyengébb meccsünket játszottuk, a három gólnak azért örülök. Amin bosszankodunk mindig az az, hogy kihagyjuk a helyzeteinket, illetve az ellenfélnek nagyon könnyen adunk olyan sanszokat, amiből gólt szerezhetnek. Bízom benne, hogy tavaszra ki tudjuk javítani a hibáinkat.