
Egyetlen pontot tudott itthon tartani a Békéscsaba 1912 Előre labdarúgócsapata a hasonlóan nehéz helyzetben lévő Budapest Honvéd ellen. A másodosztályú bajnokság 13. fordulójának vasárnapi találkozóján a lila-fehérek több mint egy félidőt emberelőnyben játszhattak, de nem sikerült vele élniük, mert a fővárosiak kibekkelték a meccs második felét.
Békéscsaba 1912 Előre FC–Budapest Honvéd FC 1–1 (1–1)
NB II.-es labdarúgó-mérkőzés. Békéscsaba, 1460 néző. Vezette: Sipos Tamás (Horváth Zoltán, Szalai Dániel).
Békéscsaba: Uram – Fazekas, Albert, Csató M. (Szabó B., 46.) – Gyenti (Maronyai, 87.), Hodonicki, Pintér (Sármány, 65.), Hursán, Mikló – Czékus (Vólent, 87.), Szatmári (Zádori, 78.). Vezetőedző: Csató Sándor.
Bp. Honvéd: Tujvel – Pauljevic, Kulbacsuk, Szabó T. – Benczenleitner, Csilus, Kesztyűs (Keresztes, 67.), Hangya – Lőrinczy (Pekár, 44.) – Medgyes (Ihrig-Farkas, 83.), Simon B. (Sigér, 67.). Vezetőedző: Laczkó Zsolt.
Gólszerző: Pintér (26.), ill. Simon B. (10.).
Sárga lap: Albert (9.), Hodonicki (71.), ill. Pauljevic (35.), Benczenleitner (52.), Csilus (85.), Tujvel (90.).
Piros lap: Kulbacsuk (40.).
10. perc: Benczenleitner adta be a labdát az alapvonal közeléből a berobbanó Simon Benedek ballal egy méterről a bal alsó sarokba tekerte a labdát, 0–1.
25. perc: Albert a saját térfeléről ívelte át a labdát, az egyik honvédos védő rosszul ért bele, Pintér pedig a kifutó kapus fölött jobbal, rácsapott és a kifutó kapus fölött 12 méterről a kapu közepébe emelt, 1–1.
40. perc: Czékus iramodott meg középen, Kulbacsuk nem tudta megállítani csak szabálytalanul, a játékvezető piros lapot adott a Honvéd játékosának.
A Honvéd az első pillanatoktól kapuja elé teremtette a Békéscsabát. A hazaiak nehezen vették fel a játék ritmusát, jobbára csak nyomozták a labdát, aminek hamar kispesti gól lett a büntetése. A vendégek azonban nem elégedtek meg ennyivel, továbbra is domináltak. Különösen Simon volt elemében, aki az első negyedórában akár mesterhármast is elérhetett volna. A félidő közepén azután egycsapásra feltámadt az Előre. A játék átterelődött a Honvéd kapuja elé, amely nem bírta el a nyomást. Innen pedig már a lilák voltak veszélyesebbek, akiknek még Kulbacsuk kiállítása is a malmukra hajtotta a vizet.
A második félidőben ennek megfelelően irányították is a játékot. A fővárosi együttes szervezetten óvta kapuját, nem igazán hagyott rést a pajzson a lila-fehérek csatárai előtt, ugyanakkor támadásban sem okozott fejtörést Albert Istvánéknak. Ahogy fogyott az idő, úgy növekedett a nyomás a Tujvel kapujára, de végül a látogatók elérték a céljukat és megtartottak egy pontot, amit 10 emberrel sikerként könyvelhettek el. A finisben még a frissen beálló Maronyai fejelt közelről a kapuvasra, ami jól minősítette a két együttes szerencsefaktorát.
Jó: Uram, Szatmári, Hursán, Mikló, ill. Simon B., Tujvel, Benczenleitner, Hangya.
Mestermérleg
Csató Sándor: – Szerettük volna már az elejétől minél többet birtokolni a labdát, támadásokat vezetni, de az ellenfél nem engedett bennünket kibontakozni. Egy nagy védelmi hibából gólt kaptunk, de az első húsz perc után magunkhoz tértünk. A második félidőben szerettük volna a labdákat a szélekig vinni, de kevés értékelhető beadás volt. Nyerni akarunk, de nem sikerült.
Laczkó Zsolt: – Jól kezdtük a mérkőzést, agresszívan letámadtunk. Amikor megszereztük a vezetést, voltak további helyzeteink, de sajnos nem jönnek azok a pluszok, amivel el tudnánk dönteni a mérkőzést. Egyéni hibából hátrányba kerültünk, azután már nehéz volt játszani. A második félidőben tudatosan visszaálltunk, de még így is voltak lehetőségeink. Amikor nem tudsz nyerni, a legfontosabb, hogy ne kapj ki.