A Békéscsaba 1912 Előre egy évnyi NB III.-as tagságot követően tért vissza a honi labdarúgás második vonalába, amely alaposan megerősödött azáltal, hogy az utóbbi két évben húszról tizenhat tagúvá csökkent a létszáma. A Csató Sándor vezette lila-fehérek ennek megfelelően alapos vérátömlesztésen átesve várták a július végi rajtot. Az azóta eltelt időszakban 4-4 győzelem és döntetlen, valamint 7 vereség a mérlegük, a 16 pont birtokában pedig a bajnoki év derekán az éppen bennmaradást jelentő 14. helyen tanyáznak. Az idáig vezető utat a vezetőedzővel elevenítettük fel.
– Tucatnyi új játékos került a klubhoz az átigazolási időszakban. Az osztályozók miatt nyúlfarknyira sikerült nyári holtidő nyilván nem túlságosan kedvezett a csapatépítésnek!
– A feljutást követően pár hetünk maradt csupán a felkészülésre, a keret és a játékstílus átformázására, de próbáltuk a lehető legtöbbet kihozni ebből a sűrű időszakból. Tudtuk azt, hogy ezen a szinten minden pontért alaposan meg kell majd harcolnunk, és már nem fogunk tudni olyan domináns játékot nyújtani, mint a harmadosztályban. Kiemelt célként ezért igyekeztünk a védelmünket és a középpályánkat az új kritériumoknak alárendelni. Az igazolásoknál próbáltunk több helyi vagy békéscsabai kötődésű játékost visszahozni, mivel ők már tudják mik az elvárások a klubnál, és tisztában vannak a helyi viszonyokkal. Sajnálatos módon nem mindenki érkezett egyforma állapotban, ráment néhány hét és több edzőmérkőzés, mire hozzávetőleg azonos szintre kerültek a játékosok.
– Hogyan ítélik meg házon belül az őszi idény hozadékát?
– Egyetlen szóval fogalmazva: vegyesen. Jobban belemenve a dolgok sűrűjébe, egyértelműen fontos számunkra, hogy bennmaradó helyen telelhetünk. Ez volt az alapcélunk, más kérdés, hogy ezzel senki sem elégedett maradéktalanul, mert többre taksáltuk magunkat. A korábbi évek tapasztalatai alapján tisztában voltunk vele, hogy lesznek majd mérsékeltebb időszakaink, mint ahogyan szinte minden konkurens esetében előfordult hasonló, de ennél tényleg többet vártunk, szerintem nagyon sok pontot hagytunk a meccsekben. A tervezett pontszám minimumát sikerült összehoznunk, talán csak az utolsó két mérkőzésünkre állt minden össze, nem is kellett nagyon belenyúlni a csapatba. Ezen a két találkozón tudtunk a legideálisabb tizeneggyel kiállni, korábban rengeteg sérültünk és betegünk volt, több kulcsembert kellett folyamatosan nélkülöznünk.
– Mely bajnoki mérkőzések után maradt hiányérzetük?
– Az elhullajtott pontok miatt leginkább a házon kívüli párharcok okoztak csalódást, még ha a Mezőkövesd és a Vasas elleni hazai vereségek sem festettek túl jól. A kozármislenyi nyitányon egy időn túli szabadrúgás, a soroksári folytatásban a kihagyott büntető miatt kellett beérnünk döntetlennel, később pedig Csákváron, Gyirmóton, Kazincbarcikán és Kisvárdán is egyetlen találattal maradtunk alul. Ezek a találkozók egyértelműen rávilágítottak a hiányosságainkra. Hátul hiába voltunk stabilak az idény döntő többségében, ha sok esetben képtelenek voltunk gólt szerezni. Egy-egy hiba minden csapat esetében óhatatlanul becsúszik kilencven perc során, és amennyiben ezt képtelen kompenzálni az előrejátékával, akkor menthetetlenül vesztesként hagyja el a játékteret. Ez történt velünk is az említett találkozókon. Bosszantóbbá teszi az egészet, hogy valamennyi esetben adva voltak a helyzeteink, csak a befejezésekkel maradtak adósak a támadóink.
– Volt közben egy kupameccs is, a második számú sorozatot azonban gyorsan letudta az együttes…
– Sajnos nem volt szerencsés a sorsolás számunkra. Egy olyan Debrecent kaptunk, amely abban a pillanatban nagyon meg akarta mutatni magát. Előzetesen azt reméltük, hogy megszorongathatjuk, végül azonban nem így alakult, egyértelműen jobb volt a Loki.
– A kupaszereplésnél fontosabb dolog, hogy a bajnoki idény kiegyenesedett a végére, ezzel együtt aligha lesz „fáklyás menet” a tavaszi évad. Mire számítanak?
– Nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb időszakot szeretnénk, persze azért látjuk a helyünk a rendkívül erős a mezőnyben. Számos olyan riválisunk akad, amely jelentős élvonalbeli múlttal, komoly infrastruktúrával és jóval több lehetőséggel rendelkezik, nyilván velük szemben nem lesz egyszerű dolgunk tavasszal sem. Igaz, hogy a klubunk is jelentős tapasztalattal bír ezen a szinten, de a visszajutást követően időbe telik a visszarázódás, minden tekintetben szoknunk kell a magasabb tempót. A mezőny rendkívül tömör, három pontra vagyunk a középmezőnytől, hat pontra az élbolytól, viszont csupán kettőre a kieső pozíciótól, ebből is látszik, hogy milyen kiélezett időszak előtt állunk, ezért tavasszal sokkal jobban kell koncentrálnunk és még jobban kell harcolnunk a pontokért!
– Már február második vasárnapján folytatódnak a küzdelmek, ami korai munkakezdést indokol. Mikor látnak hozzá a felkészülésnek?
– Egy hónapos pihenőt követően január 6-án találkozunk ismét. A játékosok a szünetre is kaptak személyre szabott edzéstervet, együttesen azonban öt hetünk lesz a teljes programot elvégezni. A felkészülési időszakot több edzőmérkőzés teszi változatosabbá, a menetrend gyakorlatilag összeállt. Nem könnyítette meg a partnerek kiválasztását, hogy az élvonalban korábban, az NB III.-ban pedig jóval később kezdődik a bajnokság, vagyis egyik táborral sem leszünk azonos munkafázisban. Olyan erős ellenfelekkel tesztelünk majd, mint például a Kecskemét vagy a Vasas, ami csak hasznunkra válhat.
– Az egy-két poszton megmutatkozó hiányosságot sikerülhet felszámolni a téli átigazolási időszak során?
– Szeretnénk frissíteni a keretet két-három helyen, ez egy csapat életében törvényszerű, de sajnos télen különösen nehéz minőségi játékost hozni. Kiszemeltjeink természetesen akadnak, valami oknál fogva mégis nehezen tudjuk megszólítani azokat a labdarúgókat, akik valódi segítségünkre lehetnének, pedig a lelkes szurkolóink miatt is nagy szükség volna ilyen játékosokra. Érezzük azt, hogy a városban még mindig szeretik a labdarúgást és a csapatot, bízom benne, hogy tavasszal sokkal több örömöt tudunk majd okozni nekik. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy magam és a klub nevében mindenkinek kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánjak!
Házi góllövőlista
2 gólos: Kóródi Nándor, Pintér Norbert, Vólent Roland
1 gólos: Csató Martin, Czékus Ádám, Gyenti Kristóf, Kővári Róbert, Sármány Kristóf, Szatmári István, Viczián Ádám