Az NB III.-as labdarúgó-bajnokság Dél-keleti csoportjában hallatlan izgalmak közepette alakult ki a végeredmény az élmezőnyt illetően. A Vasas II. elleni 3–0-s évzárón aratott hazai sikerével a Gyulai Termál FC a második helyre léphetett fel, annak köszönhetően, hogy egyel jobb lett a gólkülönbsége, mint a többi mutatóban teljesen egyező Monornak. Ekker Attila vezetőedzővel a tavaszi idény hozományát tekintettük át.
– Egy másik sportágból átvett kifejezéssel élve, rendkívül szoros volt a befutó. A kispadon és persze a pályán hogyan élték meg az utolsó forduló végjátékát?
– Viszonylag ritkán adódik hasonló helyzet, hogy az évzáró fordulóig ilyen kiélezett legyen a bajnokság. Komoly szakmai kihívás volt, hogy ennyi fele kellett figyelnünk és erre meccs közben kellett reagálnunk. Folyamatosan követtük a közvetlen riválisaink eredményét, a Monornál mindenképpen két góllal többet kellett szereznünk. Határozottan örültünk neki, hogy sikerült, így nemcsak érmet tudtunk szerezni, hanem abból is kicsit fényesebbet.
– Az ezüstérem igazán kiváló referencia egy alulról érkező újonc esetében, ez nem is lehet vitás, noha az őszi szerepléssel saját maguk számára emelték a mércét nagyon magasra…
– Figyelembe kell venni, hogy a keret egyik fele a szakmai stábbal együtt Körösladányban kellő rutint szerzett. A csapatot korábban edző kolléga is remek munkát végzett, így az előző évről maradó állomány, illetve a két tábor mellé igazolt új labdarúgók egyfajta garanciát jelentettek arra, hogy meglepetésre lehetünk képesek.
– Első helyről kezdhették a téli felkészülést. A keret csak minimális változáson esett át, Zádori Krisztián érkezésével azonban színesebbé vált a támadószekció, amit később igazolt is az előző évi társgólkirály.
– A cél az állandóság volt, bár minimális változások két szezon között minden csapat életében elkerülhetetlen. Nagyon nagy segítségünkre volt, hogy a vezetők le tudták igazolni Krisztiánt, aki mentalitásával, játéktudásával, játékérettségével nagyon sokat tudott hozzátenni a tavaszhoz.
– A márciusi rajt előtt tucatnyi edzőmeccset játszott le a csapat annak érdekében, hogy egy új játékrendszert begyakoroljon. Mi indokolta ezt egy rendkívül eredményes őszt követően?
– Azzal számoltunk, hogy éllovasként más szemszögből fognak megközelíteni bennünket az ellenfelek, a konkurens csapatok nagy erőket fognak mozgósítani az előzés érdekében. Szerettünk volna meglepetést okozni számukra, mással előállni, mint amit ősszel megszokhattak tőlünk. Hittünk abban, hogy az előnyünket meg tudjuk tartani. Az edzőmeccseken szerettünk volna másfajta játékot betanulni, ezt azonban áthúzta a kereten végigsöprő példátlan betegséghullám. A szűkös létszám miatt nem mindig tudtuk végrehajtani azokat a dolgokat, amiket elterveztünk, ugyanakkor az előre lekötött programot sem akartuk megbolygatni az edzőpartnerekre való tekintettel. Ennek a hozadéka volt, hogy pár játékosunknak indokolatlanul sok időt kellett a pályán töltenie a felkészülés időszaka alatt.
– A tavaszi idény első felében emiatt teljesített a csapat addigi önmagához mérten kicsit visszafogottabban?
– Igen, maradt hiányérzet bennem ezzel kapcsolatban. Az is érezhető volt, hogy góllövésben maradtunk el, aminek több oka lehet. Egyébként amióta a nemzeti bajnokságban edzősködöm, visszatérő probléma, hogy a tavaszi szereplés minősége elmarad az őszitől. A csapat nagy része a civil életben dolgozik, a téli napok rövidsége miatt a szervezet teljesítőképessége máshogyan reagál. A munka mellett a rendszeres edzések komoly megterhelést jelentenek még az egészséges emberekre is, az ebből eredő fáradtság pedig inkább tavasszal érzékelhető. Talán most, ezzel az ezüstéremmel kicsit tudtunk javítani ebben a tekintetben.
– A játékosok már a jól kiérdemelt nyári vakációjukat töltik. Mikor állnak ismét csatasorba, lesz-e változás a keretben?
– Mivel július végén kezdődik a következő bajnoki év, meglehetősen rövid a regenerációra felhasználható idő. Három-négy hét szolgál egész évben a pihenésre, ezt nem szeretnénk megkurtítani, ezért egyéni felkészülésekkel fogunk kezdeni. A csapatszintű munka június 25-én veszi kezdetét. Bár igyekszünk az állandóságot szem előtt tartani, mégis elkerülhetetlenek a keretet, illetve a szakmai stábot érintő változások. Az edzőkről is elmondható, hogy mindenki a főállása mellett végzi a feladatát, és a két dolog nem mindig összeegyeztethető. Lesz tehát, aki kiválik a stábból, amit nagyon sajnálok, hiszen egy összeszokott gárda voltunk.
– Konkrétumot is említene?
– Képlékeny állapotban vannak a dolgok, azt gondolom, ha minden letisztázódik, utána érdemes beszélni erről.
– Egy top év után lát továbbfejlődési lehetőséget Gyulán?
– Azt gondolom, hogy beleadtunk ebbe az évbe mindent, mi is, a játékosok és a vezetők is, kicsit megmozdult a foci iránti érdeklődés Gyulán, ami jóleső érzéssel tölt el. Ha megvan a támogatás és a hajlandóság, akkor helyben minden adott ahhoz, hogy az elvárások szerint tudjunk felelni. Szeretnénk az ideinél stabilabban teljesíteni, amiben esetleg a bajnokság megnyerése is benne lehet. Az elvárás nyilvánvalóan ez, amit befolyásolhat, hogyan sikerülnek az igazolások, a keret felfrissítése.