A kívülállók számára mondhatni észrevétlenül zajlott le a mezőhegyesi labdarúgóknál tavaly nyáron történt őrségváltás. A felnőtt edzőként „nullkilométeres” Rotár Péter vette át a csapatot Ács Leventétől és a keret is alaposan átalakult. A zöld-fehérek végül hatodik helyen tudták le a közelmúltban lezárult vármegyei I. osztályú bajnokságot, vagyis megtartották a stabil középcsapat státuszukat.
Rotár Péter a kapcsolatait és szakmai tudását latba vetve látott munkához. Az erőfeszítései eredményeként a csapatépítésen áteső MSE megmaradt karakteres gárdának. Hogy mik voltak az év tapasztalatai, arról így beszélt az ambiciózus fiatal edző.
– Az elmúlt évek magja tavaly nyáron eligazolt, vagy abbahagyta, így egy teljesen új csapatot kellett kialakítani. Kezdeti célunk mindenképpen a középmezőny volt, hogy az elmúlt évek sikerei valamilyen formában fennmaradjanak. Ha a tabellát nézzük, ez sikerült is, hiszen hatodik helyen végeztünk. Ennek ellenére bőven akadtak gondjaink a szezon során, de ezek hozzátartozói a napjaink amatőr focijának. Sokat tanultam ebből az évből akár emberi oldalról, akár szakmailag. Felemás érzésekkel lehetünk elégedettek, mert a tabella alapján rendben vagyunk, a háttérben történő dolgokkal kevésbé. Az biztos, hogy nekem is nagyon sokat kell még tanulnom, és fejleszteni magam, hogy igazán sikeres legyen az együttes.
– A hosszú szezon bizonyára tartogatott büszkeségre okot adó mérkőzéseket, illetve kellemetlen perceket. Melyek emelhetők a többi fölé valamiért?
– Pozitív jelenséget a tavaszi évkezdés jelentett a bajnokságban és a kupában. A meccsek közül a szezon végi szeghalmi sikert tudnám előre helyezni, ahol nagyon jól játszottunk, összességben azonban mindegyikben voltak pozitív dolgok, amik építettek bennünket. Negatív élményt a szénási vereség jelentett, azt a találkozót nyert helyzetből veszítettünk el egy rövidzárlat miatt. Ide sorolom még a Jamina ellen kapott utolsó perces gólt, amiből döntetlen lett, és persze a mezőmegyeri kupameccset, ami hatalmas kudarc volt, edzőnek és játékosnak egyaránt megvolt a maga felelőssége. Azt azért még ilyen szinten is megtapasztalja az ember, hogy a sikernek több gazdája van, míg a kudarcban magára marad…
– Újonc edzőként szakmailag milyennek látta a pontvadászat lebonyolítását, illetve erősorrendjét?
– Szerencsére legalább tucatnyi csapat összejött, így kialakulhatott egy olyan lebonyolítási forma, ahol erőviszonyok alapján mindenki saját céljaiért küzdhetett. Számomra az Előre keretét tekintve és szakmai szempontok alapján is kiemelkedett idén. Jó volt látni a Kondoros, Jamina menetelését, a Gyarmat tavaszi feltámadását, valamint a békési csapatot, hogy vállalta és helyt is állt ezen a szinten. Az ő hozzáállásuk példaértékű lehet néhány másodosztályú gárda számára. A sok tapasztalt edző kolléga között magam is sokat tanultam, tapasztaltam.
– Meddig tart a pihenő, mit tartogathat az új évad?
– Nem igazán álltak még össze a dolgaink. A felkészülés július első hetében indulhat, pontos információ erre vonatkozólag egyelőre nincs. Távozó játékos biztosan lesz, így azután először egy alapot kell megteremteni és az értékeinket megtartani, csak azután érdemes érkezőkről beszélni. Erősíteni mindenképpen kellene, ez tisztán látszik, de ehhez megfelelő játékosokat kell találni, ami nem kis kihívást jelent házon belül.
Házi góllövőlista
16 gólos: Mátó Attila (alapszakasz 12+rájátszás 4)
15 gólos: Lugasi Martin (10+5)
13 gólos: Zsilák Máté (8+5)
3 gólos: Balogh Dániel (3+0), Faragó Ádám (3+0), Lakatos Erhard (3+0)
2 gólos: Gazsi Balás (1+1), Pálhidai Milán (2+0)
1 gólos: Balogi Attila Imre (1+0), Papp Márton (1+0), Rotár Péter (0+1), Szabó Zsolt (1+0), Varga Zsolt (0+1)