Staféta: így látta Bereczki Árpád

A kovácsháziak és a ványaiak gólzáporos mérkőzéssel zárták le az idényt. Fotó: Berka István Jr.

A staféta rovatban a játéknapok történéseit rendre valamelyik csapat edzője szemével tálaljuk, aki azután a következő fordulóra kiválasztja valamelyik kollégáját. A megye II/A osztályú labdarúgó-bajnokság idényzáró játéknapját Bereczki Árpád (Dévaványai SE) szemszögéből ismerhetjük meg.

Dobozi SE–Mezőmegyer SE 2–1 (1–0)
A hét legnagyobb meglepetése volt ez az eredmény. A házigazdák az utóbbi hetekben egészen jó formát mutattak, és sikerült meglepniük az egyik bajnokaspiránst. Nem láttam a meccset, de azt hiszem, hogy a hazaiak jó játéka mellett a képzett megyeri támadóknak nem ízlett a dobozi pálya talaja, ami persze semmit nem vont le a hazaiak érdemeiből!
Mezőhegyesi SE–Csanádapácai EFC 6–0 (3–0)
Papírforma eredmény született, a Hegyes sokkal előrébb tart, mint a vendégek, tavasszal éremért fog küzdeni. A sok tehetséges fiatal mellett rutinos játékosokkal is rendelkeznek, akik együtt nagyon jó elegyet alkotnak. Az apácaiak inkább hazai pályán gyűjtögetik a pontjaikat!
Békéscsabai MÁV SE–Medgyesbodzás SE 2–2 (1–2)
Hazai győzelemre számítottam, de a döntetlen talán megfelel a mostani erőviszonyoknak. A hazaikról azt gondoltam, hogy a bajnoki címért fognak küzdeni, talán tavasszal sikerül megújulniuk. A bodzásiak újoncként jól teljesítenek, nekem az ő szereplésük meglepetés, bár több játékosuk is szerepelt már magasabb osztályban.
Mezőberényi LE–Orosházi MTK-Rákóczi 4–0 (1–0)
A berényieknek idén jól teljesítettek, összeért a csapatuk, szerintem versenyben lehetnek az éremért tavasszal. Az orosháziakkal sajnos nem játszottunk, de ahogy látom, több mint negyven játékos jutott szóhoz náluk, ennyi embert ilyen szinten már nehéz eredményesen versenyeztetni.

Békésszentandrási HMSE–Kunágotai TE 5–0 (2–0)
A szentandrásiak győzelme nem, de a különbsége azért meglepett. A hazaiak erős középcsapattá nőtték ki magukat, saját pályájukon bárkit le tudnak győzni. A vendégek pár hete picit „megcsúsztak”, jót fog tenni nekik a szünet, mert az állományuk szerintem erősebb annál, mint amit az utóbbi időben mutattak.
Tótkomlósi TC–Végegyházi SE 1–3 (1–1)
A végegyháziak egy osztállyal feljebb is meghatározó csapat lennének, őket gondom a bajnoki cím legfőbb várományosának! A hazaiak szorossá tudták tenni a meccset, amiért dicséret illeti őket.
Mezőkovácsházi TE–Dévaványai SE 6–2 (3–1)
Az utóbbi hetekben keresztül ment rajtunk egy betegség és sérülés hullám, de az utolsó meccsekre kezdtünk mennyiségben meglenni, aminek már voltak pozitív jelei múlt héten. Kovácsházára úgy utaztunk el, hogy megpróbálunk meglepetést okozni fiatal csapatunkkal, bár az eltiltott házi gólkirályunk nélkül nem voltunk könnyű helyzetben. A rutin és a fiatalság csatájából egyfajta adok-kapok alakult ki, mert egyik fél sem helyezett túl nagy hangsúlyt a védekezésre. A helyzetek alapján lehetett volna akár 10–8 is a végeredmény! Sajnos egy fegyelmezetlenség miatt tíz emberre fogyatkoztunk, ami után nem volt reális esélyünk a pontszerzésre, és megérdemelten győztek a hazaiak. Összességében a tavaszi „vesszőfutásunk” után sikerült újraszervezni a gárdát és helyi erőkre támaszkodva, stabil középcsapattá formálni.

error: Content is protected !!