A staféta rovatban a játéknapok történéseit rendre valamelyik csapat edzője szemével tálaljuk, aki azután a következő fordulóra kiválaszt egy kollégát. A vármegyei II/.A osztályú labdarúgó-bajnokságban Boér Zsolt (Csabacsűdi GYLSE) formált véleményt, aki Lós Istvánt (Békésszentandrási HMSE) „hozta helyzetbe”.
Dobozi SE–Békési FC 0–0
Az őszi szezonban egy sokkal szervezettebb Dobozzal kell szembenéznie mindenkinek. Jót tett a csapatnak, hogy van edzőjük, illetve az örökifjú Barcsay Attilának is csak a játékkal kell foglalkoznia. Remekül kezdték a szezont, de a nehezebb meccsek majd nekik is most következnek, ezért még a tabella csalóka képet fest. A nyilatkozatok alapján igazságos döntetlen született. Békésen is meglátszik a tapasztalt edzőpáros munkája, egy stabil középcsapat van kialakulóban, amely különösen az otthonában tud bárkire veszélyes lenni.
Elek USE–Mezőberényi LE 3–2 (1–0)
A beszámolók alapján a nyílt sisakos támadójátékot produkáló csapatok közül az eggyel több lehetőséget értékesítő elekiek kerültek ki győztesen. A határvárosi gárda stabilan teljesített az előző évad folyamán, jó képességű támadói elvesztését azonban biztos meg fogják érezni, viszont olyan kiváló rúgótechnikával rendelkező játékost sikerült igazolniuk, aki kimagaslik ebből az osztályból, ezáltal a góljaik száma sem esik vissza. A Mezőberény a nyári edzőváltás után ott folytatta, ahol abbahagyta, véleményem szerint az idei szezonban is a tabella első felében végezhet, és megsüvegelendő, hogy eddig az egyetlen csapat, amely a Kondorostól pontokat tudott elvenni.
Mezőkovácsházi TE–Mezőmegyer SE 0–8 (0–4)
A Mezőkovácsházánál az előző évek sikerei után egy másik utat választottak, és fiatalokkal kezdtek új csapatot építeni, ami tudjuk nem egyszerű feladat. A szombati meccs kivételével egy-egy félidő erejéig mindenkivel partiban voltak, de aztán összezuhantak, és nagyon sok gólt kaptak. A hétvégi mérkőzést nagyban befolyásolta az is, hogy rutinos kapusuk hamar a kiállítás sorsára jutott. A Mezőmegyer idén is a dobogó egyik várományosa, a tavalyi év után ezen az őszön is stabilan teljesít, kiváló csatárokkal rendelkezik, én már akkor is boldog lennék, ha lenne egy Nyúl Gabim. Gratulálok nekik a Magyar Kupában való kiváló szereplésükhöz!
Kondorosi TE–Füzesgyarmati SK II. 5–0 (2–0)
Egyértelmű favoritja az osztálynak a Kondoros, hiszen a megyei II/B. osztályt megnyerő társaság is megállta volna a helyét ebben a csoportban, de a nyári igazolások által az aranyérmet valószínűleg az ő nyakukba fogják akasztani a szezon végén. A játékosok képessége mellett a közösségük is kiváló. Az első bajnokitól eltekintve magabiztosan nyerik a meccseiket, amiken még gólt sem kaptak, és olyan fiatal támadókkal rendelkeznek, akik közül mindig van jó napot kifogó játékos, ezzel a szorosabb találkozókat is eldöntve. A gyarmatiak teljesítménye is nagyban függ a visszajátszók számától, de ők inkább hazai pályán gyűjtögetik a pontjaikat.
Dévaványai SE–OMTK-Rákóczi 7–0 (4–0)
A remek tavaszi szezon után tovább erősödött a Dévaványa, mivel a rutinos támadói szinte minden meccsen tudtak játszani, ami tavaly nem volt jellemző. Kiváló támadófocit játszanak, ezt mutatja a rúgott góljaik száma is, éppen ezért én a dobogóra várom őket a végelszámolásnál. A Rákóczi teljesítményét nagyban befolyásolja, hogy tudnak-e visszajátszani meghatározó játékosok az első csapatból, hiszen egyszerre sok fiatallal nehéz eredményeket is produkálni. Sajnos ez irreálissá is teszi a bajnokságot, mert nem mindenki „ugyanazzal” az Orosházával találkozik. Erre jó lenne valami megoldást találni a szövetség részéről.
Békésszentandrási HMSE–Csabacsűdi GYLSE 1–0 (0–0)
Ez az a mérkőzés, amely a tabellán elfoglalt helyezésektől függetlenül is bármikor rangadónak számít. Bizakodtam, hogy az előző évi két vereség után sikerül végre nyernünk, hiszen remek volt a heti felkészülésünk, de a góllövéssel csatárok hiányában hadilábon állunk, és főként ezért nem tudunk egyről a kettőre jutni. Mindig partiban vagyunk a Békésszentandrással, de nem sikerül átlépni a saját árnyékunkat, hiszen három ziccerünkből egyet sem sikerült értékesíteni, egy szerencsés hazai találat viszont a kapunkban kötött ki. Döntetlen színezetű mérkőzésen a hazaiak egy kicsit akaratban is felülmúltak minket, egyik legkedveltebb ex-játékosom, Virág Öpi vezérletével. Nekünk pedig marad a bennmaradásért vívott harc, amit én a szezon eleje óta hangoztattam a remek rajt ellenére, hiszen az idei nyáron is gyengült a keretünk. A hétvégén a legnehezebb feladat következik, de bízom benne, hogy tisztességesen helytállunk a bajnokesélyes ellen, és ha már be tudjuk venni a hálójukat, akkor én elégedett leszek.
A korábbi hetekben lehetőséget kapó edzők
1. forduló: Nyúl Gábor (Mezőmegyer SE)
2. forduló: Kis László (Dobozi SE)
3. forduló: Turcsek Zoltán (Elek USE)
4. forduló: Janis János (Kondorosi TE)