Staféta: így látta Ekker Attila

A kék mezes gyulaiak a második félidőben tudták térdre kényszeríteni a szomszédvári csapatot. Fotó: Kiss Zsolt

A staféta rovat lényege, hogy a megyei labdarúgó-bajnokságok játéknapjainak történéseit egy-egy szakvezető szemével tálaljuk, aki azután a következő fordulóra kiválasztja valamelyik kollégáját. Az I. osztály aktualitásait Ekker Attila (Körösladány MSK) szemszögéből ismerhetjük meg, aki ifj. Szabó Zoltánnak (Szabadkígyósi SZSC) „passzolta tovább a labdát”.

Szeghalmi FC–Jamina SE 1–2 (0–0)
Örülök annak, hogy a Jaminának ilyen jól kijön mostanában az eredmény. Megérdemli, mert nagyon összetartó közösség, szerencsére belülről is átélhettem ezt. Ezúton is szeretném megköszönni nekik, hogy a nagypályás karrierem ott zárhattam le, remélem tudtam nekik segíteni, amikor kellett! Szeghalmon is remek embereket ismertem meg a csapaton belül, remélem, hogy mihamarabb sikeresek tudnak lenni! Remek körülmények között dolgozhatnak, nagy szükség van rájuk ebben az osztályban, s kívánom azt nekik, hogy újból meghatározó tagjai legyenek a mezőnynek!
Gyulai TFC–Sarkadi KLE 7–0 (1–0)
A Sarkadot sajnos még nem láthattam ebben a szezonban, a körülményeket ismerve az eredmény nem meglepő, talán csak a különbség, amit előzetesen nem gondoltam volna. Értesülésem szerint a vendégek második félidei rövidzárlatát jól használta ki a Gyula.
Okány KSK–Csabacsűdi GYLSE 1–1 (0–1)
Mindkét gárdát láttam már idén vagy bajnokin, vagy edzőmérkőzésen. Tisztában voltam vele, hogy a Csabacsűdnek lesznek meghatározó hiányzói, ezért is vártam okányi győzelmet. Úgy tűnik azonban, hogy a vendégek összetartó brigádot alkotnak, ennek köszönhetően benne van a pakliban, hogy nem ez volt az utolsó meglepetésük a szezon során. Az Okány is egységes gárda, megspékelve néhány ízig-vérig sportemberrel, ez a párosítás pedig mindenki részéről figyelmet igényel.

Gyomaendrődi FC–Nagyszénás SE 2–2 (0–1)
A múlt héten szerencsém volt megnézni a Gyomaendrőd mérkőzését. Velük szemben megkövetem magam, látom azt, hogy egy lendületes, ügyes alakulatról van szó, amelyet az eddigi produktuma alapján a mezőny első felébe várok. Összerakott együttes a szénási is, a saját bőrünkön tapasztaltuk meg, hogy velük komolyan kell számolni a bajnokság során, amennyiben a hazai formájukat házon kívülre is át tudják ültetni.
Szabadkígyósi SZSC–Szarvasi FC 0–6 (0–4)
Lokálpatriótaként örülök annak, hogy a szabadkígyósi labdarúgásban van annyi kurázsi, hogy a fejlődés érdekében nem megfutamodott a kihívások elől, hanem beleállt abba. Ugyanakkor azt is szeretném, hogy a helyi foci megőrizze nimbuszát, ehhez pedig elengedhetetlen időnként egy önértékelés, illetve a masszív összetartás. Nagyon szurkolok azért, hogy ebben az osztályban megközelítőleg a régi fényében tündököljön a helyi foci. A stafétát ezennel ifjabb Szabó Zoltánnak küldöm. Várható volt egyébként, hogy a Szarvas most már rendezi a sorait, mi eddigi is tudtuk, hogy erős csapat, csak azt sajnálom, hogy ez éppen az előttünk álló mérkőzésén jött össze. Igazából ezen a héten kezdünk el foglalkozni foglalkozni, természetesen nem csap be bennünket a tabella, nagy tisztelettel utazunk oda, megpróbáljuk a lehető legtöbbet kihozni a meccsből.
Körösladány MSK–Orosházi MTK-ULE 3–1 (1–1)
Számítottunk arra, hogy nehéz mérkőzés vár ránk. Elég nagy számban változott a keret, emiatt a vártnál kicsit nehezebben csiszolódik össze a csapatszintű védekezésünk. Ettől függetlenül a meccs végkimenetelével kapcsolatban nincs bennem kérdőjel. Az átlagnál agresszívabban játszott az ellenfelünk, ami túl sok energiáját felemésztette, ennek köszönhetően a második félidőben már teljes mértékben uraltuk a játékot, ami a gólokban is meglátszott.

error: Content is protected !!