Staféta: így látta Mazán Zoltán

Cseke Tamás és Benyó Norbert a mezőmegyeri rangadón. Fotó: Gábriel János

A staféta rovat lényege, hogy minden megyei labdarúgó bajnoki forduló történéseiről elmondja a véleményét egy-egy csapat trénere, aki azután tovább adja a képzeletbeli váltóbotot valamelyik kollégája számára. A megye II/B osztály 18. heti találkozóit Mazán Zoltán (Medgyesbodzás SE) tálalta, aki Gál Andrást (Köröstarcsai KSK) kérte fel a folytatásra.

Békési FC–Eleki USE 2–4 (2–3)
Az Elek szenzációsan kezdte a tavaszt, bár az is igaz, hogy az őszi csapatához képest sokat erősödött és Turcsek Zoltán vezetésével nagyon jó csapategységet alkot, így ellene mindenkinek nagyon nehéz dolga lesz. Személy szerint nem tudtam volna megtippelni a meccs végkimenetelét, mert a Békés is több arcát mutatja a bajnokságban, ami az eredményeiken is látszik. Az Elek jó periódusban van, ilyenkor általában minden bejön. Ezzel a lélektani előnnyel, biztos győzelmet aratott.
Csorvási SK–Kardos KSK 1–1 (0–0)
Az eredmény meglepetés számomra, mert tudom a Csorvásról, hogy nagyon jó csapat, ugyanakkor rendkívül szeszélyes is, ezt bizonyította most is. Alapból bárkit meg tud szorítani, illetve le tud győzni, de ha rossz napja van, akkor ennek az ellenkezőjére is képes. A Kardos lelkes, kulturált együttes, ennek az eredménye lett a pontszerzése.
Köröstarcsai KSK–Végegyházi SE 0–4 (0–0)
A tarcsai az egyik kedvenc csapatom, melyet folyamatosan figyelek és szorítok érte. Gál Bagyóval már dolgoztunk is együtt Berényben. Most sajnos a végét nem bírták a jól összeszedett Végegyháza ellen. A vendégek eredményein meglátszik, hogy jó erőben vannak. Ez főként a második félidőben jön ki, amikor fárad az ellenfél, az első gól megszerzését követően pedig rendszerint „bedarálják” az ellenfelüket. Úgy gondolom, hogy mindenkinek nehéz lesz ellenük pontot, vagy pontokat szerezni. A stafétát Gál Andrásnak küldöm.


OMTK-Rákóczi–Kaszaper FC 1–0 (0–0)
Papírforma eredmény született, bár titokban azt reméltem, hogy a Kaszaper jó lesz a döntetlenre és ez kis híján sikerült is. Orosházán sok jó képességű játékos alkotja a keretet, amit hétről-hétre bizonyítanak. Nehéz ellenük játszani, sokat futnak és kellően agresszívak is, de a kaszaperieknek a védekezése is jól szervezett. Jól zárnak vissza és a saját területükön lezárják a passzsávokat, illetve a mélységi beindulásokat, ezért is nehéz őket feltörni, de ez a hazaiaknak egyszer sikerült, ami elég volt a győzelemhez is.
Mezőmegyer SE–Méhkeréki SE 2–0 (0–0)
Háromesélyesnek tartottam a mérkőzést, mert mindkét csapatot ismerem és tudom róla, hogy vannak olyan kreatív játékosai, akik képesek eldönteni ilyen mérkőzések kimenetelét. Két hasonló képességű együttes között ilyenkor az dönt, hogy ezek az emberek milyen formában vannak. Ez most a megyeriek felé billentette a mérleg nyelvét.
Kevermes SE–Gádorosi LSE 3–1 (0–1)
Nem lepett meg az eredmény, de a meccs előtt azt mondtam volna, hogy bármelyik fél nyerhet. A Kevermes tavasszal jól összeszedte magát, csak a helyzetkihasználással gyűlt meg a baja, de az eredményből ítélve most ezt leküzdötte. A Gádorost jó csapatnak tartom, most viszont hullámvölgyben van. Ha közösen kilábalnak belőle, akkor sok meleg percet fognak okozni a leendő ellenfeleknek.
Medgyesbodzás SE–Lőkösháza KSK 1–0 (0–0)
Rossz felfogásban kezdtük a mérkőzést, nagyon sokat ívelgettünk és a jól szervezett lőkösi együttes ezeket stabilan levédekezte, ezért az első félidőt helyzet nélkül hoztuk le. Szünet után áttértünk egy sok passzos játékra, megpróbáltunk az üres területekre befutni és a mélységből érkező játékosokat megjátszani. Ez részben sikerült is, hiszen voltak helyzeteink, a győzelmet azonban egy átlövés hozta meg számunkra a nagyon szimpatikus, és sportszerű vendégek ellen.