Staféta: így látta Turcsek Zoltán

Kintner János csapata nem engedi lazítani az éllovas Mezőmegyert. Fotó: Markovics Bence

A staféta rovat lényege, hogy minden megyei labdarúgó bajnoki forduló történéseiről elmondja a véleményét egy-egy csapat trénere, aki azután tovább adja a képzeletbeli váltóbotot valamelyik kollégája számára. A megye II/B osztály 28. heti programjáról Turcsek Zoltán (Elek USE) formált véleményt, aki Galát Pálnak (Kardos KSK) „passzolta tovább a lasztit”.

Kaszaper FC–Medgyesbodzás SE 0–3 (0–2)
Ha úgy vesszük, papírforma eredmény született, mert a Bodzásnak még akkor is masszívabb csapata van, ha megtorpant egy kicsit a végére. Az ilyen mérkőzéseket rutinból le kell hoznia, ha szeretné megszerezni legalább a harmadik helyet. A Kaszapernek a jelenlegi pozíciója szerintem várakozáson felülinek tekinthető.
OMTK-Rákóczi–Köröstarcsai KSK 5–0 (2–0)
Nem ért meglepetésként az eredmény, bár a különbséget kicsit túlzottnak érzem, mert a Köröstarcsa nem igazán szokott ilyen nagyarányú vereségbe beleszaladni. Elnézve azt, hogy csere nélkül játszották végig a mérkőzést, valószínűleg ez is közrejátszhatott a nagy különbségben.
Gádorosi LSE–Békési FC 1–2 (0–0)
Tipikus háromesélyes találkozó volt, amelyből a rutinosabb vendégek jöttek ki jobban. Bár az edzői nyilatkozatok tanúsága szerint a szerencsével sem álltak hadilábon.
Mezőmegyer SE–Csorvási SK 5–2 (2–2)
A helyszínen tekintettem meg a mérkőzést, és azt kaptam, amit vártam. A hazaiak nyomasztó mezőnyfölényben játszottak, míg a csorvásiak kontrákra rendezkedtek be. Az első félidő végéig jól tartották magukat a vendégek, de a szünet után bekapott gyors gól megtörte a lelkesedésüket. Ráadásul sérülés és fáradtság miatt az edzőpáros gyorsan kimerítette cserelehetőségeit. Ezután már az történt a pályán, amit a hazaiak akartak.

Kardos KSK–Battonyai TK 1–3 (0–1)
Minden tiszteleten Galát Pál edző kollégának, hogy ilyen szezon után is egyben tudta tartani a társaságot, pedig ott valóban a játék szeretetéért játszanak. Battonyán a tudatos fiatalítás előbb-utóbb megtérül, természetesen türelem és kitartás kell hozzá. A stafétát a kardosi kollégámnak küldöm.
Kevermes SE–Elek USE 3–2 (2–1)
Nehéz ezt a mérkőzést higgadtan értékelni, de aludva egyet a történtekre azt mondom, valahol mindenkinek igaza van. Az ifi csapatunk a bajnoki címért küzd és most úgy jött ki, hogy egy napon játszottunk, tehát több játékost átadtunk nekik, hogy nyerni tudjanak. Ráadásul többen is sérülés és munkahelyi elfoglaltság miatt hiányoztak. Így a mi kispadunk jóval rövidebb lett a megszokottnál és ez a mérkőzés hajrájában döntőnek bizonyult. Játékban hiába múltuk felül a hazaiakat, el kell ismerni, hogy akarati tényezőkben felülmúltak bennünket és ennek köszönhetik ezt az eredményt, ami a 93. percben szerencsés körülmények között született.
Méhkeréki SE–Újkígyós FC 3–1 (1–0)
Számítottam arra, hogy ilyen szoros lesz a mérkőzés, hiszen a Méhkerék hosszú ideje nélkülözi több kulcs játékosát. Persze ne feledkezünk meg arról sem, hogy az Újkígyós tartását bizonyítja ez a szoros eredmény. Szerintem a bennmaradása a Kardos elleni mérkőzésen fog eldőlni.
Végegyházi SE–Lőkösháza KSK 9–0 (4–0)
Azt tudtam előre, hogy ezen a mérkőzésen csak a gólkülönbség lesz kérdéses. Véleményem szerint a legerősebb kerettel a Végegyháza rendelkezik, amely technikai képzettségben, taktikai érettségben és fizikálisan is kiemelkedik ebből az osztályból. A Lőkösnek az utolsó fordulóban lesz esélye bebiztosítania a helyét ebben az osztályban.

error: Content is protected !!