Staféta: így látta Turcsek Zoltán

A kék mezes elekiek túl sokat hibáztak elöl és hátul is a békési mérkőzésen. Fotó: Erdős Csaba

A staféta rovat lényege, hogy minden megyei labdarúgó bajnoki forduló történéseiről elmondja a véleményét egy-egy csapat trénere, aki azután tovább adja a képzeletbeli váltóbotot valamelyik kollégája számára. A megye II/B osztály aktualitásairól Turcsek Zoltán Elek USE) számolt be, aki Zsiga Róbertet (Csorvási SK) „hozta helyzetbe”.

Körösladány MSK II–Füzesgyarmati SK II 2–4 (1–1)
Az összeállítás ismeretében várható volt, hogy a vendégek fognak dominálni, és ez be is igazolódott. A ladányiak amíg bírták erővel, partiban voltak a több NB-III-as kerettagot felvonultató gyarmati csapattal, de a jobb erőnlét és a nagyobb technikai képzettség a végére kidomborodott. Véleményem szerint nem sportszerű, hogy a heti szinten négy-öt edzésen résztvevő profi labdarúgók a teljesen amatőr szinten futballozó játékosok között villogjanak.
Lőkösháza KSK–Gádorosi LSE 1–2 (0–0)
A két kiállítás és a szoros végeredmény arra utal, hogy a vendégeknek egy feszült légkörű mérkőzésen sikerült megszerezni a három pontot. Valószínűleg mind a két csapatnak megvoltak a lehetőségei arra, hogy lezárja a meccset, bár a hazaiaknak a kapusuk elvesztése után már kevesebb sansza maradt erre.
Kétegyházi SE–Kaszaper FC 2–3 (2–0)
Egy megnyertnek hitt mérkőzést veszítettek el a hazaiak, bár a kétgólos előny sok edző szerint a legveszélyesebb félidei eredmény. A fiatal kétegyházi csapat most ennek itta meg a levét, a szünetben mintha az öltözőben maradt volna, ráadásul a korán esett öngól a vendégeket hozta fel, a házigazdákat pedig elbizonytalanította.


Csorvási SK–Kondorosi TE 1–2 (0–1)
Nálam ez a mérkőzés vitte el a „forduló meglepetése” címet. Hiába támadta végig a mérkőzést a hazai csapat, a góllövéssel ezen a napon hadilábon álltak a játékosai. Az persze figyelemre méltó, hogy a most feljutó Kondoros ilyen szervezett és fegyelmezett játékkal rukkolt elő. A stafétát Zsiga Róbertnek küldöm.
Újkígyós FC–Battonyai TK 4–3 (0–2)
Érett a meglepetés a szünetben, hiszen a battonyaiak már kettő góllal vezettek a kényelmesen, mondhatni öregurasan játszó hazaiak ellen. Az eredmény túlságosan is megnyugtathatta a határvárosiakat, ráadásul a kígyósiak a második felvonásban már más ritmusban játszottak és rákényszerítették ellenfelüket a durva egyéni hibákra. Ennek köszönhetően sikerült döntetlenre hozniuk a meccset, és hogy az örömük teljes legyen, a battonyaiak a végén még öngólt is ajándékoztak nekik.
Kevermes SE–Köröstarcsai KSK 1–7 (0–3)
Már az első félidőben látni lehetett, hogy a vendégek tudatosabban és szervezettebben játszanak. Ennek tudható be a félidő végére kialakított tekintélyes előny is. Bár voltak fellángolásai, sőt kapufái is a hazaiaknak, de nem igazán tudták zavarba hozni a jól záró tarcsai védelmet. A második félidőben fokozta a tempót a vendégcsapat és szinte tetszés szerint alakította ki a gólhelyzeteket, de ezeknek csak a töredékét értékesítették, az egyre jobban elfáradó hazaiak kapuja előtt. Nincs ekkora különbség a két fél között, de erre mondják az öregek, hogy mindig annyi gólt kell rúgni, amennyit az ellenfél hagy.
Békési FC–Elek USE 3–1 (1–0)
Nagyon jó hozzáállással kezdtük a mérkőzést és sorra dolgoztuk ki a helyzeteket, de sajnos azok ki is maradtak. A hazaiak szinte a semmiből szerezték meg a vezetést, igaz ehhez a védőnk rövidre sikeredett hazaadása is kellett. A második félidőben tovább fokoztuk a tempót, voltak is gólszerzési lehetőségeink, de az i-re a pontot nem tudtuk feltenni. Jött is a szokásos büntetés a kihagyott helyzetek miatt. Aztán ha nehezen is, de sikerült visszajönni a mérkőzésbe. Az utolsó tíz percben már négy csatárral játszottunk, ez pedig azzal járt, hogy túlságosan kinyíltunk, és a hazaiak a 90. percben egy jól eltalált távoli bombával lezárták a mérkőzést. A vereség azért fájó, mert nem egy jobb csapattól kaptunk ki, de amíg ilyen sok egyéni hibát vétünk csapatszinten, nem számíthatunk sikerre.


error: Content is protected !!