A staféta rovatban a játéknapok történéseit rendre valamelyik csapat edzője szemével tálaljuk, aki azután a következő fordulóra kiválasztja valamelyik kollégáját. A megye II/A osztályú labdarúgó-bajnokságban Turcsek Zoltán (Elek USE) került sorra, aki Nyúl Gáborra (Mezőmegyer SE) bízta a folytatást.
Békéscsabai MÁV SE–Mezőberényi LE 4–2 (2–1)
A helyszínen volt szerencsém megtekinteni a találkozót. Megmondom őszintén engem meglepett, hogy azonnal támadólag lépett fel a vendéggárda. Több ígéretes akciót is vezetett, és ezek egyikéből már az elején megszerezte a vezetést. Sőt növelhette volna előnyét, de a ziccert az egyik támadója elhibázta. Ezután kezdett magára találni a hazai csapat, és két pontrúgás után megfordította az eredményt. A második félidőben sem lassított a „Loki” és tovább növelte az előnyét, a negyedik góllal végleg eldöntötte a találkozó kimenetelét. A kedvüket szegő vendégeknek már csak az eredmény kozmetikázására volt lehetőségük.
Csabacsűdi GYLSE–Szabadkígyósi SZSC 0–0
Olvasva a mérkőzésről szóló tudósítást, a hazaiak közelebb álltak a győzelemhez, hiszen több nagy ziccert is elhibáztak, vagy Dolezsán kapus hárított bravúrosan. A Szabadkígyós egy nagyon masszív és mélyen védekező csapat, ezáltal bárhol, bárki ellen képes az egy pontra. Ráadásul az egyke támadójuk kiállítása sem kedvezett nekik. Az edzői nyilatkozatokból úgy tűnik, hogy a hazaiak elégedetlenebbek az egy pont miatt.
OMTK-Rákóczi–Mezőmegyer SE 2–7 (2–3)
A megyeriek erős és rutinos csapattal rendelkeznek, de erre a nagyarányú győzelemre talán még ők sem számítottak. Főleg annak tudatában, hogy szerdán egy megye-egyes top csapatot búcsúztattak a kupából, nem kis energiát mozgósítva. A hazai fiatalok küzdöttek derekasan, csak a rutintalanságuk miatt egyelőre még túl nagy falatnak bizonyult az ezüstéremre hajtó ellenfél. A stafétát Nyúl Gábornak küldöm.
Dévaványai SE–Mezőhegyesi SE 0–3 (0–2)
Véleményem szerint a Mezőhegyes kiemelkedik ebből a mezőnyből fizikailag, technikailag és taktikailag is. Lehet, hogy szorosabb lett volna a mérkőzés, amennyiben értékesíti tizenegyest a hazai gárda, de ismerve az erőviszonyokat, a vendégek győzelme akkor sem forgott volna veszélyben.
Békési FC–Békésszentandrási HMSE 2–2 (0–1)
Két azonos erősségű és jó egyéni képességekkel rendelkező gárda kiegyenlített küzdelmét hozta ez a találkozó. Bár talán a vendégeknek lehet egy kicsit savanyú a szőlő, mert kétszer is vezettek, de a békésiek nem adták fel, és az erőfeszítéseiknek egy pont lett a jutalma.
Dobozi SE–Füzesgyarmati SK II 2–2 (2–1)
A rutin és a fiatalság nagy csatáját hozta ez a mérkőzés. Bár az összefoglalóból az tűnik ki, hogy a hazaiak többet kezdeményeztek és ziccereik is voltak, a vendégek kontrajátékában azonban mindig benne volt a gólveszély. Már többen elkönyvelték a hazaiak sikerét, amikor a végén egy pazar szabadrúgásgóllal pontot megmentettek a gyarmatiak.
Elek USE–Mezőkovácsházi TE 5–1 (1–0)
Motiváltan és jó ritmusban kezdtük a mérkőzést, tudatosan és sok mozgással alakítottuk ki a helyzeteinket. Sajnos a befejezésekre az első félidőben nem koncentráltunk megfelelően, vagy Tóth kapus hárított bravúrosan. A szünetben csak annyit kértem a fiúktól, hogy ne görcsöljenek be a sok kihagyott helyzet miatt, hanem élvezzék a játékot és jobban összpontosítsanak a kapu előtt. Szerencsére megfogadták a tanácsomat és igazi örömfocit nyújtva, magabiztos győzelmet arattunk. Véleményem szerint ha ez a fiatal gárda így együtt marad, méltó utódja lehet a korábbi sikert-sikerre halmozó kovácsházi csapatnak.
A korábbi hetekben lehetőséget kapó edzők
16. forduló: Benyovszki Róbert (Mezőberényi LE)
17. forduló: Barcsay Attila (Dobozi SE)
18. forduló: Dohányos Zoltán (Békéscsabai MÁV SE)
19. forduló: Szikora Pál (Csanádapácai EFC)
20. forduló: Matuz Tamás (Mezőkovácsházi TE)