
A staféta rovat lényege, hogy minden megyei labdarúgó bajnoki forduló történéseiről elmondja a véleményét egy-egy csapat trénere, aki azután tovább adja a képzeletbeli váltóbotot valamelyik kollégája számára. A megye II/B osztályban Zsiga Róbert (Csorvási SK) jutott szóhoz, aki Janis Jánost (Kondorosi TE) kérte fel a következő hétre.
Battonyai TK–Kondorosi TE 1–2 (1–0)
Saját bőrünkön tapasztaltuk az előző fordulóban, hogy Battonyán minden csapat meg fog szenvedni ha pontot, pontokat akar szerezni, ezért nem ért váratlanul a szoros eredmény. Itt éppen a bajnokesélyesnek kellett nagyot güriznie, hogy minimális győzelmet arasson a döntetlen színezetű mérkőzésen. De az én olvasatomban az ilyen kiküzdött győzelmek hozhatnak sokat a konyhára egy bajnoki cím képében a csoport legjobb csapatának. A stafétát Janis Janinak adom tovább.
Kétegyházi SE–Csorvási SK 1–6 (1–2)
Tudtuk, hogy egy játékra szinte alig alkalmas pályán kell érvényesítenünk azt, hogy tisztelve az ellenfelet, de jobb csapat vagyunk. Elmondtam a srácoknak, hogy a kiküzdött battonyai pont semmit sem fog érni, ha nem tudunk Kétegyen nyerni. Jól álltunk bele a mérkőzésbe, de hiába volt helyzetünk és kapufánk, egy kósza ellentámadásból a hazaiak szereztek vezetést, pazar átlövésből. Félórába telt mire ráéreztünk, hogy a végtelenségig leegyszerűsített játékkal kell operálnunk. Azt követően talán csak a különbség volt kérdéses, a végig szimpatikusan küzdő ellenféllel szemben.
Kunágotai TE–Medgyesegyháza SE 4–3 (0–0)
Az első félidő góltalansága nem vetítette elő, hogy a másodikban kiszakad a „gólzsák”. Változatosan potyogtak a gólok, a véghajrát mind fizikálisan, mind mentálisan jobban bírták a hazaiak és megérdemelt győzelmet arattak.
Köröstarcsai KSK–Lőkösháza KSK 2–3 (1–2)
Hiába volt foghíjas a lőkösi csapat, jobban akarta a győzelmet. Nyilván a hazaiaknál történt viszonylag korai kiállítás is segítette őket, illetve a rutinos játékosaik sokat segítettek abban, hogy értékes három ponttal gazdagodjanak a vendégek. Ezzel megérdemelten ostromolják tovább a dobogót.
Kaszaper FC–Tótkomlósi TC 3–2 (1–1)
Formálódik egy jó csapat Kaszaperen, ahol ha hagyják a „karmestert” dolgozni, hétről hétre jobbak lesznek és komolyan kell minden csapatnak számolni velük. Azt se feledjük, hogy az utolsó utáni percben, egy kihagyott büntetőt követően az tud csak egy ilyen meccsen nyerni, aki sokat is tesz ezért. Nyert a jobb, összességében jobban játszó csapat.
Kevermes SE–Magyarbánhegyesi FC 2–2 (0–0)
Valami hasonló, kiszámíthatatlan végkimenetelű mérkőzést vártam a két csapattól. Az előző héthez képest jobban nézett ki a bánhegyesi csapat és ez a játékán meg is látszott. Küzdelmes, néhol szikrázóan kemény mérkőzésen született meg az az eredmény, aminek talán egyik csapat sem örül felhőtlenül, még ha az igazságosnak is mondható az összkép alapján.
Gádorosi LSE–Újkígyós FC 2–2 (0–1)
Őszinte leszek, hazai győzelmet vártam előzetesen, ami a második félidei fordítást követően állt is. Majd egy szerencsés gól leikszelte a mérkőzést. Az eltérő nyilatkozatokból nehéz eldöntenem, hogy ki hagyott a pályán két pontot, de hogy egyik fél sem elégedett az egy ponttal, az abszolút látszik, ezért lehet, hogy mégis csak igazságos a döntetlen.