Tavaszra száznyolcvan fokot fordultak a doboziak

A legeredményesebb dobozi játékos, Váczi Roland párharca a szentandrási Csipai Márkkal. Fotó: Babák Zoltán

Egymástól merőben eltérő két idényből tevődött össze a dobozi labdarúgók mögöttünk hagyott bajnoki éve. A kék-fehér együttes úgy végzett a Vármegyei II./A osztályú pontvadászat középmezőnyében, hogy félidőben még dobogón állt. Az előzetesen kitűzött célt stabilan szállította, bár a tavaszi szereplést illetően mindenkiben maradt hiányérzet.

– Az év kezdetén a vezetőség a csapattal szemben a bennmaradás biztos kiharcolásán felül komolyabb elvárást támasztott. Azzal, hogy a fél szezon után harmadik helyen töltöttük a téli pihenőt, messze felülmúltuk a várakozásokat, ekkor úgy tűnt minden rendben van – emlékezett vissza az ősz hozadékára Kis László, a tavaly nyáron kinevezett edző.
Elmondása alapján ő maga is nagyon elégedett volt a csapat hozzáállásával, és optimistán tekintett a tavaszi szereplés elé.
– Úgy gondoltam, ezzel a kerettel, lelkesedéssel, és hogy éremért küzdhetünk, egy fokkal még motiváltabbak lesznek a fiúkat. Azt reméltem, ösztönzött srácokkal fogok az öltözőben találkozni. Sajnos csalódnom kellett. A téli pihenő alatt minden megváltozott, eltűnt a lelkesedés, motiváció, és már a felkészülés alatt lehetett látni, hogy egy teljesen más, nehezebb folytatásra számíthatunk – tette hozzá a szakember.

Kis László szerint a felkészülési időszakban alapozásról nem beszélhettek, mert az edzéslátogatottság minimális szintre csökkent, ami a folytatásban is megmaradt. Többször előfordult olyan eset, hogy kellő létszám hiányában edzések maradtak el.
– Ez az érdektelenség sajnos a hétvégékre is vonatkozott. Sokszor a mérkőzésekre is alig jöttek el a játékosok, így gyakorlatilag az játszott, aki éppen ráért, eljött. Többször előfordult, hogy adott bajnoki találkozó előtt egy-két órával tudtunk összeszedni annyi labdarúgót, hogy ki tudjunk állni, amihez az ifistáink segítsége is kellett. Sok pozitívumot sajnos erről a félszezonról nem lehet elmondani, de a nehézségek ellenére azért voltak szép győzelmeink, részsikereink, pillanataink a mérkőzéseken, melyek mindig erőt adtak a következő heti folytatáshoz – jegyeztük az edző gondolatait.
Az említett problémák a pontmennyiségen is éreztették hatásukat. Míg ősszel 24 egységet gyűjtöttek be a doboziak, addig tavasszal ennek a mennyiségnek alig több mint a felét, 13 pontot tudtak hozzátenni.
– Amennyiben a komplett évet nézzük, a csapat teljesítette a tőle minimum elvártakat, a végelszámolásnál a nyolcadik helyen a közép mezőnyben végzett, és a bajnokság folyamán soha nem állt kieső helyen. Talán, ha fordítva teljesítjük a két félszezont, most én magam is boldogabb lennék – így a tréner.
Hogy mit hoz a folytatás a gárda életében, arra még nem tudott érdemleges válasszal szolgálni. Ez is több okra vezethető vissza házon belül.
– Az egyesület elnökségében változások várhatóak, így pedig az én további szerepvállalásom is kérdéses. Nem tudni, hogy a megújulás alatt álló vezetésnek milyen elképzelései lesznek a jövővel kapcsolatban, hogyan gondolja a csapat megreformálását, és ezt egyáltalán kivel képzeli el megvalósítani. Amíg ezek a dolgok nem realizálódnak, addig a játékoskeretet érintő esetleges változásokról, illetve a felkészülésről nem tudok érdemben beszélni – fogalmazott Kis László.

A házi góllövőlista
13 gólos: Váczi Roland
8 gólos: Barcsay Attila András
6 gólos: Lukucz Mihály, Rácz György Márk
5 gólos. Kopács Zsolt
4 gólos: Szigeti János, Sztojka Ádám, Sztojka Norbert
2 gólos: Egeresi Gábor Róbert, Huszár Attila